Találati lista:
1. cikk / 393 Részmunkaidőre járó munkabér közterhe
Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki „A” foglalkoztatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll havi 400.000 forintos munkabérrel. Ugyanez a munkavállaló munkaviszonyt létesített „B” cégnél is heti 4 órára, havi 40 ezer forintért. A „B” cég könyvelője azt a tájékoztatást adta, hogy a szociális hozzájárulási adót, valamint a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30 százaléka (2026-ban 96.840 forint) után kell megfizetnie, illetve levonnia a munkavállalótól. Valóban igaz ez?
2. cikk / 393 CSED és GYED igénylése ismeretlen állampolgárságú gyermek után
Kérdés: Rendelkeznie kell magyar tajszámmal a biztosított gyermekének a CSED- és GYED-jogosultság elbírálásához? Az érintett angolai állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a társaságnál munkaviszonyban, engedéllyel foglalkoztatott, mind a két ellátáshoz megvan a szükséges jogosultsági ideje, jelenleg is biztosított. A születési anyakönyvi kivonaton a gyermek ismeretlen állampolgárságú. A NEAK tájékoztatása alapján: A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését követően igényelhető a tajkártya. A szülők a fenti folyamatot nem kívánják lefolytatni, magyar tajszámot nem kívánnak igényelni az újszülöttnek. A kifizetőhely értelmezése szerint azonban ez nem befolyásolja a CSED- és GYED-ellátás folyósítását a biztosított részére még akkor sem, ha az ellátások igénylőlapja külön rubrikát tartalmaz a gyermek tajszámának feltüntetésére. Kizárólag az újszülött magyar egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére lesz kihatással, a születést követő második hónap letelte után. Mi az eljárás ebben az esetben?
3. cikk / 393 Munkabérletiltás változása 2026. évben
Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. A munkavállaló 2025. december havi bérét nem kapta meg 2025-ben, csak 2026. január 5-én, ami természetesen jogszerű. A bér kifizetésénél a munkáltató nem vette figyelembe a minimálbér növekedését, így a letiltás alól mentes munkabérrész megemelkedését. A munkavállaló a munkáltatói eljárást helytelenítette, és kérte a különbözet utólagos elszámolását. El kell számolnia a munkáltatónak a különbözet összegével, vagy eljárása helyesnek tekinthető?
4. cikk / 393 Szabadságmegváltás közterhei
Kérdés: Valóban meg kell fizetni a járulékokat a munkavállaló részére kifizetett szabadságmegváltás után abban az esetben, ha a kifizetésre azért került sor, mert 2025. október 17-én közös megegyezéssel megszűnt a jogviszonya, miután az egyéves táppénzjogosultsága október 16-án lejárt, így e naptól a biztosítás szünetel? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy másik munkavállaló munkaviszonya 2025. október 31-én szűnt meg, tehát ekkor történt a szabadságmegváltás kifizetése, és az érintett október 29-től nyugdíjas?
5. cikk / 393 Csapatépítő tréningen történt baleset minősítése
Kérdés: Üzeminek minősíthető egy munkavállaló csapatépítő tréningen elszenvedett balesete, amin nem volt kötelező a részvétel? A tréning limitált létszámban került meghirdetésre, a megvalósításra egy rendes munkanapon került sor, csak az volt ott, aki szeretett volna ott lenni, és éppen rá is ért. A munkáltató munkavédelmi szakembere nem ismerte el munkabalesetnek.
6. cikk / 393 Baleset utólagos minősítése
Kérdés: Elismerhető üzeminek a baleset, illetve folyósítható baleseti táppénz az alábbi esetben? Egy dolgozó májusban munka közben balesetet szenvedett a kezén. Nem jelezte rögtön a vezetőjének, a műszakot végigdolgozta, de estére a kézfájdalma erősödött, így felkereste a helyi kórházat, ahol zúzódásos sérülést állapítottak meg. Csak ezt követően jelezte munkahelyi vezetőjének az esetet, a kifizetőhelyet viszont nem tájékoztatták, így nem történt vizsgálat. Augusztusban keresőképtelenségről szóló igazolást adott le a dolgozó, kéztőalagút-szindrómával műtötték, amely elmondása szerint a májusi balesetből kifolyólag volt szükséges. A kórház és a háziorvos által kiadott táppénzes papírján 8-as kód szerepel (és nem balesetitáppénz-kód). Ekkor a kifizetőhely jelezte a munkavédelmi képviselőnknek az esetet, ő októberig vizsgálódott ez ügyben, és a májusi balesetet munkabalesetnek minősítette. A foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján teljes bizonyossággal nem zárható ki ok-okozati összefüggés a műtéti indikáló szindróma és a baleset között. A kórházi és kezelőorvosi papírjain csak az szerepel, hogy a beteg elmondása szerint a májusi balesete után 2 héttel kezdődtek zsibbadásos panaszai.
7. cikk / 393 Munkabérletiltás felfüggesztése munkáltató által
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkavállaló munkabéréből már több hónapja levonásra kerülő nagy összegű – kölcsöntartozásból eredő – letiltás kiegyenlítését felfüggeszti a NAV-tól újonnan érkezett letiltás kiegyenlítéséig? Az első letiltás végrehajtóját tájékoztatják a kiegyenlítés felfüggesztéséről, illetve arról is, hogy előreláthatóan mikor folytatható az utalás.
8. cikk / 393 Távmunka külföldről
Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból melyik állam hatálya alá fog tartozni az a magyar munkavállaló, aki családi okok miatt Finnországba költözik, és a jövőben külföldről távmunkában dolgozik? Az érintett hosszabb távú tartózkodását a finn hatóságoknál bejelentette, ott másik jogviszonya nem lesz, csak a magyar munkáltató részére fog dolgozni. Melyik államban keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen feladatai vannak a magyar munkáltatónak?
9. cikk / 393 Külföldről végzett megbízás
Kérdés: Helyesen járt el a magyar vállalkozás, amikor nem vont le társadalombiztosítási járulékot egy iráni állampolgárságú, Franciaországban élő és dolgozó személytől, akivel megbízási szerződést létesített, amelyben a felek rögzítették, hogy a megbízott Franciaországból online végzi a feladatát, Magyarország területére nem lép be? A megbízott A1-es igazolást is becsatolt, és magyar tajszámmal nem is rendelkezett. Jogosan követeli a francia egészségbiztosító a magyar foglalkoztatótól a járulék Franciaországba történő befizetését?
10. cikk / 393 CSED- és GYED-jogosultság többes jogviszonyban
Kérdés: Megkaphatja mindkét munkaviszonyában a CSED-et és a GYED-et a várhatóan 2025. november 26-án születendő gyermekére tekintettel az édesanya, aki egyik munkaviszonyában 2019-től dolgozik napi 6 órás munkaidőben, a másik munkahelyén pedig 2025. február 1-től napi 3 órás munkaidőben, és 2025. július 1-től veszélyeztetett várandósságára tekintettel mindkét jogviszonyában táppénzben részesül?
