1. cikk / 321 Munkabérletiltás egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítéséből
2. cikk / 321 Levonás a nettó bérből a munkavállaló megbízása alapján
3. cikk / 321 Munkabér kifizetése csődeljárás alatt
Hogyan érinti a munkabérek kifizetését, illetve a munkáltató munkabérfizetési kötelezettségét a folyamatban lévő csődeljárás? Miként kerül sor a munkabérek kifizetésére? A munkáltatónak vagy a bérgarancia-alapnak kell kifizetnie a béreket ebben az esetben?
4. cikk / 321 Jogalap nélkül kifizetett munkabér végrehajtása
5. cikk / 321 Letiltás munkabérből
Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?
6. cikk / 321 Magánnyugdíjpénztári összeg utólagos visszautalása
7. cikk / 321 A szakszervezeti tagdíj levonási sorrendje a munkabérletiltások levonási rendszerében
8. cikk / 321 Osztalék szociális hozzájárulási adója
Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
9. cikk / 321 Szakszervezeti tagdíj
10. cikk / 321 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.