Özvegyi nyugdíj feléledése

Kérdés: Feléled-e az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága, és ha igen, mikortól annak a nőnek, aki férje halála után 1993. május 11-től kisebbik lánya tanulmányainak befejezéséig, 1998. június 30-ig részesült az ellátásban? A nő 2007 szeptemberében tölti be 57. életévét, ekkor 38 éves munkaviszonya alapján előrehozott nyugdíjat szeretne igényelni.
Részlet a válaszából: […] Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat.Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláiga) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagyb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Nyugdíj visszamenőleges megállapítása

Kérdés: Mikortól kérheti nyugdíja visszamenőleges megállapítását az a dolgozó, akinek munkaviszonyát létszámleépítés miatt felmondták, betöltötte a 60. életévét, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik? A dolgozó 4 havi végkielégítést és 8 hónap felmondási időt kapott, amely 2004. február 28-án telik le. A nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén vissza kell-e fizetni a 4 hónap végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, akia) 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,b) 1945-ben született és legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Választás a rokkantsági nyugdíj és a táppénz között

Kérdés: Egy kft.-nél munkaviszonyban álló dolgozónak az OSZI 2003. szeptember hónapban 67 százalékos rokkantságot állapított meg. A dolgozó egyéves táppénzideje 2004. márciusban jár le. Van-e lehetősége a dolgozónak 2004. márciusig igénybe venni a táppénzt, ha annak összege kedvezőbb, mint a rokkantsági nyugdíj? A munkáltató kérheti-e, hogy a dolgozó már most kérje a rokkantsági nyugdíj megállapítását és folyósítását?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 23., illetve 26-27. §-ai alapján rokkantsági nyugdíjra szerezhet jogosultságot, aki: egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának elősegítését, ösztönzését célzó rendelkezésekkel számtalan jogszabály foglalkozik. Az általuk biztosított különféle kedvezmények teljes körű számbavételét, ismertetését kiadványunk terjedelmi korlátai nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Előzetes letartóztatásban lévő beltag biztosítása

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy bt. egyetlen, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő beltagja után? Be kell-e jelenteni ezt a tényt az APEH-nek, illetve a tb-nek, illetve hogyan alakul az adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 8. § b) pontja szerint szünetel a biztosítás az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettség megállapításának egyik alapelve, hogy azt minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni [Tbj-tv. 9. § (1) bekezdés]. Jelen esetben két jogviszony áll fenn egyidejűleg: egy megbízási és egy egyéni vállalkozói, melyek mindegyikében kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban eltöltött szolgálati időként az 1982. szeptember 1.- 1985. augusztus 31. között a Magyar Tudományos Akadémia TMB keretében belföldi ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül minden olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. előtti tartamát az 1997. december 31-én hatályos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bek. e) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, tehát táppénzre is jogosultságot szerezhet.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Előrehozott és korkedvezményes nyugdíj

Kérdés: 1950-ben született, 1968 óta folyamatosan közalkalmazottként dolgozó nő elmehet-e előnyugdíjba, és mikor? Mennyivel kevesebb az előnyugdíj összege, mint a korkedvezményes nyugdíjé? A 62. életév betöltése után jogosult lesz-e a teljes összegű öregségi nyugdíjra a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Az 1950-ben született férfi és nő nyugdíjkorhatára egyaránt a 62. életév. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján 2008. december 31-ét követően a nyugdíjjogosultság feltételei a következők, melyek egyaránt vonatkoznak férfiakra és nőkre is: Társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Jogosult-e korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíjra az az 1948-ban született nő, aki 1967 óta folyamatosan dolgozik, 3 gyermeket szült, és hallásproblémái vannak?
Részlet a válaszából: […] Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest két év korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.
1
106
107
108
114