Egyesület önsegélyező feladatai

Kérdés: Elláthat önsegélyező feladatokat az Szja-tv. 1. számú melléklete 1.3. pontja alapján egy közhasznúnak nem minősülő egyesület, amely a szerzői jogi törvényben szabályozott szerzői és szomszédos jogok kezelésére szakosodott? Amennyiben igen, akkor kinek, milyen formában nyújtható segély, illetve van felső határa a nyújtható összegnek? Kapnia kell a segélyezett személynek a Tbj-tv.-ben felsorolt ellátások valamelyikét, tekintettel arra, hogy a törvény értelmében a juttatás az ellátások kiegészítésére nyújtható? Kérelmezni kell a segélyt az egyesülettől, vagy dönthet saját hatáskörben is a jogosultak köréről?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:63. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.Az egyesület céljait, tevékenységét tehát a tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés:

Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?

Részlet a válaszából: […] A szellemi termék felhasználásából eredő szerzői jogdíjból származó jövedelem az eredeti jogosult jövedelemszerző esetén önálló tevékenységből származó jövedelemnek, míg nem eredeti jogosult, például örökös esetén egyéb tevékenységből származó jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Találmányi díj járuléka

Kérdés: Kell járulékot vonni a munkaviszonyban álló dolgozó részére fizetett találmányi díjból? A munkavállaló a munkabérén felül, találmányidíj-szerződés alapján részesül a kifizetésben.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettségnek két feltétele van: a kifizetésnek járulékalapot kell képeznie, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból kell származnia. Ez utóbbi feltétel jelen esetben egyértelműen teljesül, hiszen a felek között munkaviszony áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Felhasználási szerződés

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a felhasználási szerződés alapján kifizetett díjazás utáni járulék, illetve szociális hozzájárulási adó összegét abban az esetben, ha a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Kell szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjas személy után ebben az esetben? Milyen kódot kell alkalmazni, ha fennáll a biztosítási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a 'T1041-es nyomtatvány és a '08-as nyomtatvány között e tekintetben eltérés mutatkozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-ának (5) bekezdése értelmében, amennyiben a szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Szerzői jog

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállaló a munkája során egy új művet hozott létre? Valóban a munkáltatót illeti meg az új mű szerzői joga abban az esetben, ha a munkaszerződésben erről a kérdésről nem született megállapodás?
Részlet a válaszából: […] Azokban a szituációkban, amikor az új mű keletkezése szóba kerülhet, a felek általában a munkaszerződésben rendelkeznek a létrejövő mű szerzői jogairól. Az a tény, hogy a felek nem rendelkeztek az esetlegesen létrejövő mű szerzői jogairól, arra enged következtetni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Felhasználói szerződés

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget nyugdíjas személyek esetében annál a cégnél, amely felhasználói szerződés alapján alkalmaz munkatársakat? A szerződésben meghatározott díjazás 30 százaléka kerül a személyes munkavégzésért kifizetésre, a 70 százalék jogdíj, amelyet a biztosítási kötelezettség elbírálása során természetesen figyelmen kívül hagynak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] Bármely gazdálkodó esetében előfordulhat, hogy magánszemélyektől olyan produktumokat (könyv, újságcikk, zenemű, avagy a tevékenységgyakorlást segítő szoftver készítése stb.) rendelnek meg, amelyeket szerzői jog véd. A szerzői jog jellemzője, hogy az oltalom hatósági aktus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] Kiindulásképpen elmondható, hogy a kérdésben leírt, a külföldi magánszemélyek által végzett grafikatervezés meglátásunk szerint szerzői jogdíjas tevékenységnek tekinthető. A jogdíjra a magánszemély szerző jellemzően ún. felhasználási szerződés megkötésével válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Egyéni vállalkozó csecsemőgondozási díja és GYED-e

Kérdés: Valóban van olyan változás 2015-től, hogy ha egy egyéni vállalkozó édesanya vállalkozóként bevétellel rendelkezik, akkor megszűnik a csecsemőgondozási díjra, illetve GYED-re való jogosultsága?
Részlet a válaszából: […] Alapvető változás nincs, viszont az Eb-tv., illetve az Eb-tv. R. az eddigi előírásokat némileg pontosította.A törvény 41. §-ának (1) bekezdése, illetve 42/C. §-ának (1) bekezdése továbbra is egyértelműen leszögezi, hogy nem jár a csecsemőgondozási díj, illetve a GYED...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Amerikába kiküldött munkavállaló szülése

Kérdés: Jogosult lesz a gyermeke születésével kapcsolatos juttatásokra az a munkavállaló, akit a cége három évre Amerikába küldött kiküldetésre, továbbra is Magyarországon biztosított, itt kapja a fizetését, itt adózik, itt fizetik utána a járulékokat, de Amerikában is biztosított, ott jár orvosi ellenőrzésekre, és a gyermeke is ott fog születni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához abból az alapelvből kell kiindulni, hogy egy másik országba (munkavégzésre) kiküldött munkavállalóra a kiküldő ország jogszabályai az irányadóak. Ebből következik, hogy a biztosított akár a szülés napjától, akár a szülés várható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.
1
2
3
…
8