Szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló jutalma

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a tanulószerződés alapján foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak kiosztott jutalom után?
Részlet a válaszából: […] Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól részletesen a 4/2002. OM rendelet intézkedik. E rendelet 8. §-a értelmében a gazdálkodó szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén

Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségek meghatározása érdekében, ebben az esetben is első lépésként a jogviszonyt kell tisztáznunk.Társas vállalkozás – valószínűsíthetően kft. – ügyvezetőjéről van szó, aki e teendőit tagsági jogviszonya alapján, tehát társas vállalkozóként látja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Felhasználói szerződés

Kérdés: Vegyipari gépeket, berendezéseket tervező társaság munkaviszonyban álló tervezőkön kívül alkalmanként nyugdíjas tervezőket is foglalkoztat. A tervezés során nem szabadalmaztatott szellemi termékek keletkeznek. Eddig a külsős nyugdíjasokat megbízási szerződéssel foglalkoztatták, és e szerint vonták az adókat. Van-e lehetőség ezen munkavállalók szerzői jogviszonyban (60-40) vagyoni-felhasználói szerződéssel történő foglalkoztatására, illetve hogyan kedvezőbb az adózás?
Részlet a válaszából: […] Természetesen kedvezőbb az adóterhelés, ha a magánszemély szerzői jogvédelem alá tartozó alkotás után szerez jövedelmet. Ugyanakkor ezek a szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az Szj-tv. védelme alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként a törvény védelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Szja: kifizetés tanulónak

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót levonni a szakképző iskolai tanuló részére a kamara által felügyelt tanulói szerződés alapján a törvényben meghatározott módon (minimálbér 15-30 százalékáig) kifizetett pénzbeli juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 72. pontjának e) alpontja az adóterhet nem viselő járandóság körébe sorolja a szakképzésben tanulószerződéssel részt vevő tanulót a Szak-tv. előírásai alapján az adott hónapra megillető pénzbeli juttatásnak az említett törvényben előírt kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Dolgozónak adott ajándék

Kérdés: Egy cég a karácsonyi ünnepekre tekintettel dolgozóinak kb. 12 000 forint értékű élelmiszercsomagot ajándékozott. Ugyanezt tervezi húsvétra is. Milyen közterheket kell ez után a juttatás után a kifizetőnek lerónia? Figyelembe lehet-e venni az 500 forint adómentességet?
Részlet a válaszából: […] A két ünnep között a szabályozás jelentősen megváltozott. 2003-ban a dolgozóknak adott ajándékra a kifizetői ajándékozás szabályait lehetett alkalmazni. A kifizető által magánszemélynek adott ajándék értékéből, kifizetőnként évente legfeljebb három alkalommal 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjtörvények változása 2004-ben

Kérdés: Melyek a nyugellátások megállapítását érintő legfontosabb változások 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. és a Tny-tv. R. 2004. január 1-jétől több ponton – bár nem jelentősen – változott.A nyugdíj alapját képező átlagkeresetet továbbra is az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért olyan kereset (jövedelem) alapján állapítják meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyes kft. nyugdíjas tagjának kötelezettségei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van az egyszemélyes kft. nyugdíjas tagjának, ha személyes közreműködésért 100 ezer forint jövedelmet vesz ki, de az ügyvezetésért nem kér díjazást? Milyen kötelezettségek terhelik a társaságot?
Részlet a válaszából: […] Első lépés a tag társadalombiztosítási jogállásának a megállapítása.Egyszemélyes kft.-ről lévén szó, tulajdonos tagja csak – az APEH 2000. évi 28. és 134. számú iránymutatásával összhangban, a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja 1. alpontjában említett – társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Üdülési csekk

Kérdés: Hogyan lehet hozzájutni az üdülési csekkhez, a munkáltatónak milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] Az elmúlt években nagymértékben átalakult a hagyományos szociális juttatások rendszere, és ez nem hagyta érintetlenül a hazai üdülési gyakorlatot sem. A cégek privatizálása után megszűnt a vállalati üdülők nagy része, és a megmaradt intézmények karbantartására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.
Kapcsolódó címke:

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] 2004-től alaposan megváltoztak a természetbeni juttatás adózási szabályai. Eddig az adókötelezettséget az határozta meg, hogy a magánszemély milyen formában – pénzben vagy természetben – jut a vagyoni előnyhöz. A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett román állampolgárságú ügyvezetőre a biztosítás nem terjed ki, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.A biztosítási kötelezettség hatálya alól a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja eleve kizárja, miszerint nem terjed ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
69
70
71
77