Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. szabályai alapján egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti a tevékenységét.A Tbj-tv. általános szabályai alapján a kft. ügyvezetője társas vállalkozónak minősül, ha a tevékenységét nem munkaviszony keretében végzi, kivéve, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során

Kérdés:

Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.

Részlet a válaszából: […] A munkabérletiltásban alkalmazott rendszeres levonási kötelezettség érvényesítése során a munkáltató kiemelt figyelmét és kellő körültekintését nem kizárólag a munkavállalójával szemben kihelyezett, tulajdonképpen hozzá telepített kényszerintézkedés, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg

Kérdés:

Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?

Részlet a válaszából: […] Általánosan elmondható, hogy sem a Kjt., sem az Mt. nem tartalmaz olyan egyértelmű jogszabályt, amely megtiltaná egy munkavállalónak, hogy párhuzamosan kettő vagy akár több jogviszonyt létesítsen, figyelemmel kell lenni azonban néhány általános szabályra, amely a munkáltatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Kisadózó ellátási alapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége egy diákok érettségire és egyetemi felvételire való felkészítésével foglalkozó kisadózó egyéni vállalkozónak arra, hogy növelje az ellátási alapját? A vállalkozónak semmilyen egyéb jogviszonya, jövedelme nincs, és felmerült benne, hogy 5 éven belül esedékes nyugellátását hátrányosan érinti a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés.
Részlet a válaszából: […] A kisadózó jogszabályban meghatározott ellátási alapja havi 108.000 forint, ami a minimálbér felét sem éri el, így hosszabb távon rendkívül kedvezőtlenül érinti a majdani nyugellátás összegét.Ugyanakkor a Kata-tv. nem teszi lehetővé magasabb ellátási alap választását.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

CSED maximuma

Kérdés:

Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a munkavállalót megillető CSED maximuma 2023-ban havi 232.000 forint lehet, tekintettel arra, hogy az Eb-tv. R. 26. §-a alapján nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeget? Ez azt jelenti, hogy ha pl. a munkavállaló keresete havi 700.000 forint, akkor is maximum 232.000 forint összegű CSED-et fog kapni? Hol található a CSED-maximumra vonatkozó egyértelmű jogszabály?

Részlet a válaszából: […] A csecsemőgondozási díj maximumára vonatkozóan azért nem sikerült egyértelmű szabályt találni, mert ilyen szabályozás nem létezik. A csecsemőgondozási díjnak ugyanis – általános esetben – nincs maximumösszege.Az Eb-tv. 42. §-a tartalmazza a csecsemőgondozási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Kft. tagjainak közterhei

Kérdés:

Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?

Részlet a válaszából: […] A kft. többségi tulajdonos tagja ügyvezetőként működik a társaságban, és jelenleg nincs máshol jogviszonya, illetve a társaságban sem működik személyesen közre, hiszen jelenleg a cég nem is végez semmilyen tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy az ügyvezető a Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

25 év alatti munkavállaló ekhós jövedelme

Kérdés: 15 százalék vagy 5,5 százalék ekhót kell levonnia a kifizetőnek a 25 év alatti munkavállalótól, aki a munkabére minimálbért meghaladó részére az ekho szerinti adózást választotta?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett magánszemély az Szja-tv. 29/F. szakaszában taglalt adókedvezményre jogosult, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaviszonyából származó munkabére éves szinten (a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Örökbefogadói díj

Kérdés:

Milyen dátumtól kell számolni az örökbe fogadó szülő részére járó 168 napos örökbefogadói díjat az alábbi esetben?
A munkavállaló örökbe fogadott egy 5 és fél éves gyermeket, amiről 2023. június 1-én tájékoztatta a munkáltatóját. A dolgozó által bemutatott igazoláson szereplő adatok szerint a barátkozás idejének megkezdése 2023. április 26., amelytől számított 90 napon belül a munkavállaló 10 nap szabadságra jogosult, ezt a munkáltató ki is adta a 2023. június 1-jétől június 14-ig tartó időszakra.
A határozatban szereplő adatok szerint a 2023. május 11-től június 10-ig tartó 30 napos gondozási idő eredményesen eltelt (azaz a gyermek 2023. május 11-én az örökbe fogadó szülőkhöz költözött), 2023. június 22-én pedig az örökbefogadás véglegessé vált. Jogosult lesz a teljes 168 napos örökbefogadói díjra ebben az esetben a szülő?

Részlet a válaszából: […] Az örökbefogadói díj 2020. január 1-jétől állapítható meg. A jogosultság feltételei az Eb-tv. 42/H.§ -a alapján:– a gyermek által betöltött 2. (ikergyermek esetén 3.) életév,– a gyermek nevelésbe vétele napját megelőző két éven belül legalább 365 nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységű munkavállalónak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó, aki 2023 júniusában betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, de továbbra is a rokkantsági ellátást kapja, mert annak összege kedvezőbb számára, mint az öregségi nyugdíj? Helyesen jár el a munkáltató, ha a továbbiakban kizárólag személyi jövedelemadót von a munkavállaló béréből?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdésben említett személy a nyugdíjkorhatára betöltését követően is rokkantsági ellátásban részesül, ezt követően sem tekinthető nyugdíjasnak. A rokkantsági ellátás a Tbj-tv. és a Szocho-tv. meghatározása szerint abban az esetben sem minősül nyugdíjnak, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.
1
5
6
7
74