Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 36/D. § (1) bekezdése alapján a rokkantságinyugdíjra jogosultság keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetbenszűnik meg, amennyiben a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő,50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett nyugdíjas hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A folyamatosan életbe lépő törvényi változások szinte amunkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi törvényt érintik. Most csaknéhány fontos változást emelünk ki, amelyekről a későbbi kérdések kapcsántermészetesen részletesebb leírást is adunk.Szja-t érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Kettős könyvvitelt vezető evás bt. osztaléka

Kérdés: Van-e valamilyen százalékos korlát az adózott eredmény, illetve az eredménytartalék kiosztását illetően egy kettős könyvvitelt vezető evás betéti társaság esetében? A társaság eredménytartaléka már csak evás évekből származó eredményt tartalmaz. Terheli-e valamilyen társadalombiztosítási közteher az így kifizetett osztalékot?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 39. § (3) bekezdése az osztalék fizetésétfeltételekhez köti. A tárgyévi adózott eredményt csak abban az esetben lehetfelosztani, ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentettsaját tőke az osztalékfizetést követően sem lesz kevesebb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése szerint a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. § (1) bekezdése alapján amennyiben az előrehozott,csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményesnyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, illetve az egyesművészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

III. csoportos rokkant munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Havonta mennyi keresete lehet annak a munkavállalónak, aki 1987-től 67 százalékos, III. csoportú rokkantnyugdíjas, és jelenlegi nyugdíja 59 125 forint? Az engedélyezettnél magasabb kereset esetén szüneteltetik-e a nyugdíjfolyósítást abban az esetben, ha a munkavállaló 5 hónapot és 17 napot dolgozott?
Részlet a válaszából: […] 2009. január 1-jétől érvényesek a 2008. január 1-jétmegelőzően megállapított rokkantsági nyugdíjban részesülők esetében arokkantsági nyugdíj megszűnésének 2008. január 1-jétől hatályba lépett újrendelkezései. A rokkantsági nyugdíj megszűnésének egyik esete, ha a 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Részmunkaidőben foglalkoztatott rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a nyugdíja megszüntetése nélkül az a 2005-ben rokkanttá vált, jelenleg 7 órában foglalkoztatott munkavállaló, aki havi 110 000 forint/hó munkabérben részesül, és a határozatban szereplő átlagkeresete 77 728 forint/hó? Lényeges-e ebben az esetben, hogy részmunkaidős a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] A kérdező 2009. január 1-jétől a rokkantságon alapulónyugellátás mellett abban az esetben vállalhat munkát, ha hat egymást követőhónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számított személyi jövedelemadóvalés egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Helyesen gondolja-e a kifizető vállalkozás, hogy a cégnél havi rendszerességgel díjazásban részesülő előrehozott öregségi nyugdíjas tag után, aki egy másik vállalkozásnál heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, csak a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, a tagtól pedig nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót kell levonnia? Amennyiben ugyanezt a tagot megbízási szerződéssel foglalkoztatják, meg kell-e fizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő, nyugdíjas tagról vanszó, aki ennek megfelelően kiegészítő tevékenységet folytató társasvállalkozónak minősül. Utána a társaságnak valóban egészségügyi szolgáltatásijárulékot kell fizetnie, de nem havi 4350 forint, hanem 4500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Evás kkt. tagjainak szja-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Kötelezettek-e szja fizetésére egy bevételi nyilvántartást vezető evás kkt. tagjai, akik személyesen is közreműködnek a kkt. tevékenységében, és megfizetik a járulékokat a minimálbér kétszerese, azaz 2009. évben a 143 000 forint után? A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésükért nem kapnak semmilyen összegű juttatást. Vannak olyan értelmezések, hogy csak a minden évben érvényes minimálbér mentes az szja alól a fenti esetben, azaz a kkt.-tagoknak meg kell-e fizetni az szja-t, ha a minimálbérnél több után fizetik meg a járulékaikat?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. hatálya alatt adózó társas vállalkozás tagjánakjárulékfizetését nem az Eva-tv., hanem a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdéseszabályozza. A foglalkoztatónak a társadalombiztosítási járulékot a Tbj-tv. 20.§-a alapján kell megfizetnie. E szakasz alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Munkaviszonyban álló mezőgazdasági őstermelő szülése

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az őstermelői tevékenységét egy munkaviszonyban álló mezőgazdasági őstermelőnek abban az esetben, ha terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve GYED-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. § (1) bekezdés b) pontja értelmében nem jár aterhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonybandíjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járódíjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.
1
44
45
46
73