Munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása

Kérdés: Milyen módon és milyen határidővel tudja bevallani és befizetni a magánszemélyt terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkavállaló a munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása esetén? A munkavállalónak ebben az esetben egyéb jövedelme keletkezik, amelyből a biztosító levonja a személyi jövedelemadót, de a százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást alapesetben a kifizető köteles megfizetni, azonban kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megfizetnie az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Nyugdíj alapjául szolgáló kereset

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számították be a nyugdíj összegébe azt a keresetet, amelyet az igénylő az 1988-tól 1994-ig fennálló mellékfoglalkozásában kapott, ami a 8 órán belüli munkaviszony része volt?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál az 1997. január 1-jét megelőzően főfoglalkozással egyidejűleg mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból származó keresetet csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a főfoglalkozásban történő munkavégzés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos választ ad a 2015/62. Adózási kérdés, amit az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk:"2015/62. Adózási kérdés munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés társadalombiztosítási és adójogi minősítéseA munkaviszony jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Táppénz közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell vonnia a kifizetőhelynek a táppénzből? Milyen levonásokat lehet érvényesíteni egy esetleges végrehajtás során?
Részlet a válaszából: […] A táppénzből, baleseti táppénzből, illetve csecsemőgondozási díjból (TGYÁS) a jogszabály alapján csak személyijövedelemadó-előleget lehet levonni. A gyermekgondozási díjat nyugdíjjárulék és személyi jövedelemadó terheli.Végrehajtás során az ellátásokból legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli kft.-tag járulékfizetési kötelezettségét illetően kiemelendő, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személy a Tbj-tv. alkalmazásánál, a 4. § f) pontjába foglalt fogalommeghatározás értelmében nem minősül saját jogú nyugdíjasnak. E körbe ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Temetési segély

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy cég állományában lévő munkavállalója meghal, és a munkáltató az özvegynek juttatott segéllyel szeretne hozzájárulni a temetéshez?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. alpontja alapján adómentes a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársa vagy egyenes ágbeli rokona részére folyósított temetési segély.Ebből következően az özvegynek – házastársa volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a Magyarországon bejegyzett cég üzletvezetésének helye is Magyarországon van, ezért magyar illetőségű munkáltatónak számít, akkor is, ha külföldi – jelen esetben lengyel – tulajdonban van. Ezért rá a magyar szabályok vonatkoznak munkáltatóként is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Más tagállamban biztosított munkavállaló napidíja

Kérdés: A normál munkabér utáni közterheket kell megfizetni egy másik közösségi tagállam hatóságai által kiállított A1 igazolással rendelkező, Magyarországon dolgozó külföldi munkavállaló részére számfejtett napi 50 eurónak megfelelő napidíj 15 eurón felüli része után, vagy az igazolásra tekintettel elég levonni az szja-t? A munkavállaló munkabéréből csak a személyi jövedelemadót vonja le a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] Nem egészen világos számunkra, hogy mit ért kérdezőnk "normál munkabér adózása" alatt, de ha a munkabért – az szja mellett – terhelő szociális hozzájárulási adóra, egyéni járulékokra, esetleg a százalékos egészségügyi hozzájárulásra is gondol, abban az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Egyes meghatározott juttatások ehója

Kérdés: Hogyan kerülheti el a külföldiek után keletkező egészségügyihozzájárulás-bevallási és -fizetési kötelezettséget egy magyar kft., amely külföldön rendezett éves régiós értékesítési konferenciá­ján egyes meghatározott juttatásokat, pl. üzleti ebédet juttat a résztvevőknek, amelynek 1,19-szeres értéke után megfizetik a személyi jövedelem­adót? A konferencia résztvevőinek 10 százaléka belföldi illetőségű, a többi EU-s, illetve harmadik országbeli állampolgár.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a szerint az egészségügyi hozzájárulás1. vagy a kifizetőt terheli a Tbj-tv. szerint belföl­dinek minősülő magánszemélynek juttatott – az Eho-tv.-ben meghatározott – jövedelem után,2. vagy a Tbj-tv. szerint belföldinek minősülő magánszemélyt terheli az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Közalkalmazott béren kívüli juttatása

Kérdés: A vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján helytállóak egy közalkalmazott feltevései, aki írásban fordult a munkáltatóhoz azzal, hogy megítélése szerint egyrészt folyószámla-támogatás nem folyósítható a közalkalmazottak részére megállapított cafeteriajuttatási keretből, másrészt utalt arra, hogy álláspontja szerint jogszabályi előírás értelmében a munkáltató a közalkalmazott részére egyébként is köteles folyószámla-támogatást adni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt., illetve az Mt. béren kívüli juttatásokkal összefüggő jogszabályi rendelkezéseket nem tartalmaz.Az Szja-tv. 71. §-ában foglalt bekezdések sorolják fel azokat a juttatásokat, amelyek a személyi jövedelemadó szempontjából béren kívüli juttatásoknak minősülnek.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.
1
26
27
28
73