Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a szabadságot és a betegszabadságot egy háromhavi munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében? A munkavállaló két hétig volt egybefüggően szabadságon. Hány munkanapra kell elszámolni a távolléti díjat ebben az esetben? A dolgozó a munkaidő-beosztás szerint kedden-szerdán, valamint szombaton és vasárnap 12 órában dolgozik, hétfőn, csütörtökön és pénteken pedig pihenőnapja van. Hány napot kell elszámolni, ha péntektől hétfőig szabadságot kér?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásával kapcsolatban előzetesen azt kellvizsgálni, hogy amennyiben a munkavállaló munkaidő-beosztása a háromhavimunkaidőkereten belül mindig a kérdésben foglaltak szerint alakul, vagyismindig hétfőn, csütörtökön és pénteken van a pihenőnapja, a többi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

GYES-en lévő munkavállaló jogai, kötelezettségei

Kérdés: Jár-e szabadság a fizetés nélküli szabadság első évére abban az esetben, ha egy kft. dolgozójának felesége 2007 augusztusában szült, 2009 májusától visszament dolgozni, és ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t, aki nem igényelt fizetés nélküli szabadságot, de augusztustól nem jár dolgozni, és ekkor jelentette be a helyzetet a munkáltatójának? Köteles-e munkát biztosítani számára a munkáltató abban az esetben, ha megszakítva a GYES-t, vissza kíván menni dolgozni? Mit tehet a munkáltató, ha nem tud munkát biztosítani a számára?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései szerint a munkavállalót fizetés nélküliszabadság illeti meg a gyermek harmadik éve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozásacéljából. Ez független attól, hogy a munkavállaló gyermekgondozási segélybenrészesül-e. Ezen túlmenően a gyermek tízéves koráig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
Részlet a válaszából: […] Általában a bérpótlék az átlagostól eltérő feltételek közöttvégzett munkáért járó ellenszolgáltatás. Bérpótlék általában akkor állapíthatómeg, ha a munkavállaló különleges helyen, kedvezőtlen feltételek, vagyáltalában szokásos munkaidő-beosztástól eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának számfejtése

Kérdés: A régi 8 órára megállapított, vagy az új 6 órára kiszámított bér alapján kell-e számfejteni a szabadságot a dolgozó részére abban az esetben, ha gyermeke születése előtt 8 órás munkaviszonya volt, most pedig a GYES igénylésével egyidejűleg 6 órára megy vissza dolgozni, és így a fizetése is kevesebb lesz?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére a szabadság időtartamára távoléti díjjár. A távolléti díj számításának szabálya szerint a távollét idején (időszakában)érvényes személyi alapbért kell alapul venni távolléti díj számításakor.Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Egyházi személy járulékai

Kérdés: Fizetheti-e a minimálbérnél alacsonyabb járulékalap figyelembevételével a közterheket az egyház abban az esetben, ha az alkalmazásában álló főállású egyházi személy részére jövedelmet nem fizetnek, csak tartási kötelezettségből adódó juttatást (lakhatás, ellátás) kap? A munkaszerződésben meghatározott havi juttatás értéke nem éri el a minimálbért, a Tbj-tv. 4. § k) 2. szerint a munkaszerződés szerinti személyi alapbért vagy díjat kellene figyelembe venni, mivel jövedelemmel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés h) pontja alapján az egyháziszolgálatot teljesítő egyházi személyre – kivéve a saját jogú nyugdíjast -kiterjed a biztosítás.A Tbj-tv. 26. § (3) bekezdése szerint a biztosított egyháziszemély után az egyház a minimálbér alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Alkalmi munkavállaló jogorvoslati lehetőségei

Kérdés: Kihez fordulhat jogorvoslatért az a 17 éves gimnáziumi tanuló, aki március-május hónapokban alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozott, de a május havi fizetésének csak a töredékét kapta meg, mert a foglalkoztató szerint kárt okozott? A munkavállaló nem ismeri el a károkozást. A dolgozó és a foglalkoztató között munkaszerződés nem jött létre, csak egy emlékeztetőt írt alá a munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] A fenti ügyben először is azt kellene tisztázni, hogy amunkaviszony hogyan létesült. Arról van szó a feltett kérdésben, hogymunkaszerződést nem kötöttek, de alkalmi munkavállalói kiskönyvvel történt afoglalkoztatás. Mivel a kérdés feltevője az emlékeztető tartalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002. ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Miből kell átlagkeresetet számítani abban az esetben, ha egy cég fel kíván mondani egy 2002 áprilisa óta foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2007. január 3-tól 2009. január 3-ig baleseti táppénzen volt, és jelenleg felhalmozott szabadságát tölti? A munkáltató nem üzemeltet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkavállalót átlagkeresete illeti meg afelmondási idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli felmentés idejére. Nemilleti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérreegyébként sem lenne jogosult (pl. keresőképtelenség). Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Telephelyen kívül végzett munka minősítése

Kérdés: Szabályosan jár-e el a munkáltató, ha az országban rendszeresen utazó, szolgáltatást végző munkavállalók részére fizetendő díjazást a kiküldetés szabályai szerint számolja el évi 44 napra? Eddig a napi 8 órás munkaidőt meghaladó utazási időre 150 százalékos túlórapótlékot fizetett a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] A kiküldetésre vonatkozó munkajogi előírásokat az Mt. 105.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a munkáltató gazdasági érdekbőlideiglenesen a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti amunkavállalót (kiküldetés)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Betegszabadság teljesítménybér esetén

Kérdés: Teljesítménybéres fizetés esetén van-e valamilyen kötelező minimumfizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nincs teljesítmény? Egy vállalkozás nyugdíjas munkavállalói eddig havi fix bérrel, minimálbérrel voltak bejelentve, de a megrendelések csökkenése miatt a munkáltató szeretne áttérni a teljesítményarányos fizetésre, a teljesítménybér 10 forint/km lenne. Hogyan alakul ebben az esetben a betegszabadság összege?
Részlet a válaszából: […] Nem derül ugyan ki pontosan, mi a jelentősége annak, hogy akérdés feltevője kifejezetten a nyugdíjas munkavállalókat említi a"teljesítményarányos" fizetésbe bevonandók körét illetően, de már előzetesenszükséges felhívni a figyelmet, hogy az eljárás bevezetése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.
1
4
5
6
15