621 cikk rendezése:
1. cikk / 621 Védőszemüveg
Kérdés: Mi a feltétele annak, hogy a munkáltató a képernyő előtti munkavégzéshez adómentesen, egyszeri 50.000 forint összegű költségtérítést adhasson a munkavállalóknak védőszemüveg-juttatás címén?
2. cikk / 621 Anyasági ellátás külföldön élő gyermek után
Kérdés: Hogyan lehet jogosult a magyarországi anyasági pótlékra egy Kanadában élő édesanya az újszülött gyermeke után? A gyermek édesapja kanadai állampolgár, az anya magyar állampolgársággal is rendelkezik, és a gyermeket szeretnék magyar állampolgárként is anyakönyveztetni. Mi a teendő ebben az esetben?
3. cikk / 621 Lakhatási támogatás 35 év alatti munkavállalóknak
Kérdés: Milyen feltételeket kell betartania a munkáltatónak ahhoz, hogy adómentesen tudjon lakhatási támogatást adni a 35 év alatti munkavállalóinak?
4. cikk / 621 CSED-túlfizetés rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
5. cikk / 621 Jogosultság gyermeknevelési támogatásra
Kérdés: Jogosult lehet főállású anyaságra az édesanya abban az esetben, ha három gyermeke közül kettő általános iskolába jár, a legkisebb gyermek pedig óvodás?
6. cikk / 621 Szünetelő egyéni vállalkozás beszámítása biztosítási előzményként
Kérdés: Beszámítható az egyéni vállalkozás szüneteltetése előtt szerzett biztosítási jogviszony a szüneteltetés után létrejött munkaviszonyban fennálló keresőképtelenség idejére járó táppénzjogosultság számítása során az alábbi esetben? A munkavállaló 2025. január 2-án létesített munkaviszonyt jelenlegi munkáltatójánál, 2025. január 9-én megbetegedett, és azóta is folyamatosan keresőképtelen. 15 munkanapra megtörtént a betegszabadság folyósítása, majd a fennálló biztosítási idejére tekintettel 2025. január 30-tól február 26-ig 50 százalékos táppénzt kapott a minimálbér alapulvételével. A munkavállaló belépéskor azt nyilatkozta, hogy nincs tb-kiskönyve, így a munkáltatónak nem volt tudomása a biztosítási előzményről. Miután a munkavállaló szóbeli tájékoztatást kapott, hogy további táppénzre nem jogosult a biztosítási idő hiánya miatt, bejelentette a munkáltatónak, hogy ügyvédként hosszú ideje egyéni vállalkozó, amit 2024. december 31. óta szüneteltet. A NAV-tól lekért folyószámla-kivonat szerint 2023–2024. évekre megfizette a társadalombiztosítási járulékot. Figyelembe vehető ez alapján biztosítási előzményként az egyéni vállalkozás időszaka?
7. cikk / 621 Nyelvtanfolyam finanszírozása
Kérdés: Milyen módon fizetheti ki a munkavállalók nyelvtanulása érdekében foglalkoztatott angolnyelv-tanár számláit egy alapítvány a munkavállalók helyett, és milyen adó- vagy járulékvonzata van ezeknek a kifizetéseknek? A kuratórium tagjai vagy a kuratórium elnöke kaphatnak ilyen jellegű támogatást az alapítványtól? Ha igen, akkor annak milyen adó- és járulékvonzata van?
8. cikk / 621 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
9. cikk / 621 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
10. cikk / 621 Jogosultság baleseti táppénzre
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre, és ha igen, mikortól meddig az a munkavállaló, aki 2025. január 6-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban, és január 9-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, ami miatt még ettől a naptól „4”-es keresőképtelenségi kóddal keresőképtelen állományba került? A kifizetőhely a balesetet elismerte üzemi balesetnek, a munkavállaló baleseti táppénzt igényelt 2025. január 9-től február 14-ig, azzal, hogy a baleset napján a munkaidejéből már 4 órát ledolgozott, amelyre megkapta a munkabérét. A dolgozó előző munkaviszonya 2024. november 20-án szűnt meg. A dolgozó tájékoztatta a kifizetőhelyet, hogy 2023. decembertől egy korábbi baleset következtében baleseti járadékban is részesül.
