614 cikk rendezése:
1. cikk / 614 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
2. cikk / 614 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
3. cikk / 614 Jogosultság baleseti táppénzre
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre, és ha igen, mikortól meddig az a munkavállaló, aki 2025. január 6-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban, és január 9-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, ami miatt még ettől a naptól „4”-es keresőképtelenségi kóddal keresőképtelen állományba került? A kifizetőhely a balesetet elismerte üzemi balesetnek, a munkavállaló baleseti táppénzt igényelt 2025. január 9-től február 14-ig, azzal, hogy a baleset napján a munkaidejéből már 4 órát ledolgozott, amelyre megkapta a munkabérét. A dolgozó előző munkaviszonya 2024. november 20-án szűnt meg. A dolgozó tájékoztatta a kifizetőhelyet, hogy 2023. decembertől egy korábbi baleset következtében baleseti járadékban is részesül.
4. cikk / 614 Méltányossági nyugdíjemelés
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személynek, akinek a havi nyugellátása 132.000 forint, de a magas orvosi és gyógyszerköltségei miatt ebből az összegből nem tud megélni? Kérhető valamilyen méltányossági emelés ebben az esetben?
5. cikk / 614 Nyugellátás kifizetése 2025-ben
Kérdés: Mikor történik az öregségi nyugdíjak kifizetése 2025-ben?
6. cikk / 614 Árvíz elleni védekezés pénzügyi elismerése
Kérdés: A védekezésben részt vevő munkáltató munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. Az árvízi védekezés miatt juttatott összegből is levonásra kerül a végrehajtónak járó összeg, vagy az mentes a munkabérletiltás hatálya alól?
7. cikk / 614 Egyéni vállalkozó bevétele táppénz alatt
Kérdés: Befolyásolja a bevétel megszerzésének időpontja a táppénzre való jogosultságot annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2025. január 1-jétől – várandósságára tekintettel – táppénzt szeretne igényelni, tevékenységet 2024. december hónapban még végezne, ebben a hónapban számlát is állítana ki 2025. januári fizetési határidőkkel, tehát januárban még folynának be bevételei?
8. cikk / 614 Ügyvezető üzleti utazása
Kérdés: Milyen közterhek megfizetése mellett tudja kifizetni a kft. a társas vállalkozói jogviszonyban álló ügyvezetője által vásárolt repülőjegyet, ha a számla a magánszemély nevére szól, nem a vállalkozásra? Az ügyvezető Németországban él, de a magyar társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak rá. Németországból utazott Magyarországba a kft. ügyeinek intézésére.
9. cikk / 614 Kifizetőhelyi nyomtatványok
Kérdés: A jelenlegi szabályok szerint pontosan mely űrlapon lehet észrevételt tenni a tb-ellenőrzés jegyzőkönyvére? A kifizetőhelynél lefolytatott átfogó ellenőrzés kapcsán a jegyzőkönyvben nem került feltüntetésre a nyomtatvány pontos kódja és elnevezése, csak az alábbiakat tartalmazta iránymutatásként: „Az ellenőrzött szerv a jegyzőkönyvben foglaltakra – annak átvételétől számított 15 napon belül – észrevételt tehet. Az esetleges észrevételt a jegyzőkönyv ügyazonosítójára történő hivatkozással elektronikus úton kell megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztály Ellenőrzési Osztály részére, a Magyar Államkincstár által erre a célra rendszeresített és a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) közzétett nyomtatvány használatával.”
10. cikk / 614 Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja
Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
