Találati lista:
61. cikk / 309 Kft. ügyvezetője
Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon, illetve kell szerepeltetni a '08-as bevallásban egy kft. ügyvezetőjét abban az esetben, ha nem tagja a társaságnak, és megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét? Érinti mindez valamilyen módon az ügyvezető egyéni vállalkozásában a kisadózói jogállását?
62. cikk / 309 Szakképzési munkaszerződéses tanuló táppénze
Kérdés: Hogyan kell megállapítani annak a 16 éves szakképzési munkaszerződéses tanulónak a táppénzjogosultságát, az ellátás mértékét, illetve összegét, aki 2021. szeptember 21-től áll biztosítási jogviszonyban egy duális képzőhelyen, ahol október hónapban 1-jén és 10-től 15-ig volt munkavégzési kötelezettsége, 4-től 8-ig, valamint 18-tól 22-ig iskolai napok voltak, 25-től 31-ig őszi szünet, a szombati és a vasárnapi napokon pedig pihenőnapja van, és október 5-től október 27-ig keresőképtelen volt? A tanuló havi bruttó munkabére 100 440 forint, az időarányosan járó betegszabadságát egy előző keresőképtelensége során már kimerítette. A keresőképtelenség teljes tartamára, vagy csak a beosztott munka-napokra jár táppénz ebben az esetben?
63. cikk / 309 Háziorvosok bértámogatása
Kérdés: A háziorvosok bértámogatását szabályzó 43/1999. Korm. rend. "közterhet" említ a felhasználás során. A kiva alatt adózó foglalkoztatónál ebbe a fogalomba érthető-e a dolgozó bére után fizetendő kisvállalati adó?
64. cikk / 309 Megbízott biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettség egy 2021. július hónapban kifizetett 18 000 forint összegű megbízási díj után abban az esetben, ha a kifizetés vonatkozási ideje a 2021. február 8. és 2021. június 25. közötti időszak, és a megbízott 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott? A kérdés azért merült fel, mert ugyanezen megbízott részére 324 000 forint összegű megbízási díj került kifizetésre a 2021. február 8. és 2021. április 26. közötti időszakra, amely alapján a kifizető megállapította a biztosítási kötelezettséget, illetve 6000 forint a 2021. június 14-től június 26-ig tartó 13 napra, amely alapján biztosítási kötelezettség nem keletkezett.
65. cikk / 309 Elhunyt munkavállaló elmaradt munkabére
Kérdés: Terheli járulékfizetési kötelezettség a tavaly elhunyt munkavállaló özvegye részére kifizetett nagy összegű elmaradt munkabért, vagy csak a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kell utána megfizetni a cégnek?
66. cikk / 309 Kivás cég szakképzésihozzájárulás--kedvezménye
Kérdés: Valóban élhet a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezménnyel a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozás is, amennyiben tanulót foglalkoztat?
67. cikk / 309 Egyéni vállalkozó szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Mi alapján kell megfizetnie a szakképzési hozzájárulást a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal és nincs vállalkozói kivétje?
68. cikk / 309 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Be kell számítani a szakképzési munkaszerződéssel alkalmazott tanulót a rehabilitá-ciós-hozzájárulás-fizetési kötelezettséget eredményező átlagos statisztikai létszámba?
69. cikk / 309 Angol-magyar állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékok és a személyi jövedelemadó vonatkozásában egy angol--magyar kettős állampolgárságú személy esetében, aki életvitelszerűen Angliában él, és munkaszerződés alapján ott végez munkát egy Magyarországon bejegyzett és működő cégnek, de most szükségessé vált, hogy kb. 50 naptári napon keresztül, illetve a későbbiekben 1-1 héten keresztül Magyarországon történjen a munkavégzés? A Magyarországon töltött napok sem éves szinten, sem bármely 12 hónapra vonatkozóan nem haladnák meg a 183 napot. Arányosítani kell a jövedelmet a két ország között a munkanapoknak megfelelően, és az adókötelezettség megoszlik, vagy a munkaviszonyból származó jövedelem továbbra is Angliában adózik? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a magyar-országi munkavégzés időszakát, illetve itt kell megfizetni ebben az esetben a járulékokat?
70. cikk / 309 Japán felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy japán anyacég magyarországi leányvállalata tiszteletdíjat fizet a japán állampolgárságú felügyelőbizottsági tagnak? Milyen jogviszonyt szükséges létrehozni Magyarországon, ha az érintett egyébként Japánban él, ott is dolgozik, és fizeti meg a közterheket?
