Szolgálati járandóságban részesülő személy korhatár előtti ellátása

Kérdés: Kérheti a korhatár előtti ellátás megállapítását egy 1956-ban született személy, aki jelenleg szolgálati járandóságban részesül, amit csökkentett összegben folyósítanak a részére? Az igénylő 4 év igazolt korkedvezménnyel rendelkezik. Az érintett személy jelenleg munkaviszonyban áll, de a korhatár előtti ellátás mindenképpen kedvezőbb lenne számára.
Részlet a válaszából: […] Ez nagyon érdekes helyzet, hiszen az érintett személy a korkedvezményre jogosító ideje miatt jogosult lehetne korhatár előtti ellátásra. A korhatár előtti ellátás megállapítását viszont kizárja, ha az igénylő szolgálati járandóságban részesül vagy részesült. Sőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Kivételes rokkantsági ellátás

Kérdés: Hogyan vehető igénybe a kivételes rokkantsági ellátás?
Részlet a válaszából: […] 2018. január 1-jétől kivételes rokkantsági ellátás annak a személynek állapítható meg, aki rokkantsági ellátásra a szükséges biztosítási idő legalább felével rendelkezik, és ezt a kellő biztosítási idő hiányára tekintettel elutasított döntéssel igazolni tudja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Elhunyt személy méltányosságból folyósított rokkantsági ellátása

Kérdés: Jogosult az özvegy az elhunyt házastársa rokkantsági ellátására annak ellenére, hogy azt méltányosságból folyósították?
Részlet a válaszából: […] Ha a jogosult meghal, a jogosultság megszűnik, függetlenül attól, hogy a rokkantsági ellátást valamennyi jogosultsági feltétel fennállására tekintettel állapították meg, vagy a biztosítási idő hiánya miatt kivételes rokkantsági ellátás került folyósításra. A rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Özvegyi nyugdíj igénylése meghatalmazott által

Kérdés: Szükség van meghatalmazásra abban az esetben, ha az édesanya özvegyi nyugdíjának igénylését a gyermeke intézi? Hogyan kell igényelni az ellátást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjbiztosítási eljárásokban az érintett, illetve a jogosult helyett meghatalmazott eljárhat. Ehhez azonban kell egy írásba foglalt meghatalmazás két tanú aláírásával. Fontos a meghatalmazásban kitérni arra, hogy a képviseleti jog teljes körű, vagy csak bizonyos eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a 2017 októbere óta 4 órás munkaviszonyban álló, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló 2018 januárja óta folyamatosan keresőképtelen állományban van, de táppénzt nem kap, mert előzetes biztosítási idő hiányában már nem jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan keresőképtelen dolgozóról van szó, aki már nem jogosult táppénzre. A munkáltatónak keresőképtelenségére tekintettel továbbra is fel kell mentenie a munkavégzési kötelezettség alól, melynek tartama alatt a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mennyi időre kell megszüntetnie a munkaviszonyát annak a magánszemélynek, aki 2018. június 15-től rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, de az ellátás iránti igényét elutasították, mert keresőtevékenységet folytat? Elegendő, ha fizetés nélküli szabadságot igényel, vagy csak a munkaviszony megszüntetése felel meg a jogszabályoknak? Az ellátás igénylése után a dolgozót tovább foglalkoztatják, de az alkalmazás feltételei megváltoznak annak érdekében, hogy a munkaviszony ne veszélyeztesse a jogosultságot.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. a rokkantsági ellátás egyik jogosultsági feltételként írja elő, hogy az igénylő nem folytathat keresőtevékenységet. A jogszabály alkalmazásában keresőtevékenységnek az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Egyéni vállalkozó jogosultsága rokkantsági ellátásra

Kérdés: Igényelhet rokkantsági ellátást egy egyéni vállalkozó úgy, hogy nem szünteti meg a vállalkozását, hanem csak szünetelteti a te-vékenységét? Amennyiben igen, akkor megoldható a szüneteltetés úgy, hogy a vállalkozó GYED mellett munkát végző alkalmazottja tovább dolgozhasson a szünetelés alatt annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a folyamatos jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultságának feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet. Ugyanakkor a 2011. évi CXCI. tv. a keresőtevékenység fogalmának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy 57 százalékos egészségi állapottal rendelkező, B1-es kategóriába tartozó, rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, akinek a megváltozott munkaképességét 2018-ban állapították meg? Havi 25 ezer vagy havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie abban az esetben, ha bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. alpontjának e), illetve f) pontja értelmében nem főállásúnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű kisadózó, aki1. 2011. december 31-én a Tny-tv. alapján megállapított I., II. vagy III. csoportos rokkantsági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Hogyan veszik figyelembe a rokkantnyugdíj, illetve az abból átalakult rokkantsági ellátás időszakát az öregségi nyugdíj számítása során?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj jövedelemarányos keresetpótló ellátás, összegét pedig a szolgálati idő hossza és az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig elért keresetek, jövedelmek átlaga határozza meg.Szolgálati időként a biztosítási jogviszonyban töltött napok vehetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Németországban élő megváltozott munkaképességű magyar állampolgár

Kérdés: Jogosult Magyarországon valamilyen ellátásra az a Németországban élő magyar állampolgár, aki 1960. március 12-én született, Magyarországon 14 év szolgálati idővel rendelkezik, amiből 9 év 8 hónap föld alatt végzett munka, és Németországban 50 százalékos egészségkárosodását állapították meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolását kezdjük azzal, hogy az EU koordinációs rendeletei szerinti az egyes ellátásra való igényeket a lakóhely szerinti tagállam illetékes intézménye, vagyis jelen esetben a német intézmény, a Németországban szerzett szolgálati, illetve biztosítási idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.
1
…
19
20
21
…
41