82 talált állásfoglalás az orvosi vizsgálat kifejezésre

Kérdés: Meg lehet-e változtatni a keresőképtelenség kódját úgy, hogy közben a biztosított nem vált keresőképessé? Mi a teendője a kifizetőhelynek az alábbi esetben? Egy dolgozót a keresőképtelenségének intézése során elütött egy autó a villamosmegállóban. A kifizetőhely az úti balesetre tekintettel folyamatosan baleseti táppénzt folyósított. A dolgozó több hónapi keresőképtelenség után kórházba került a balesettel kapcsolatban, ahonnan "8"-as kóddal bocsátották el, és ezután a további beteglapjait a háziorvos is "8"-as kóddal állította ki. A váltás elkerülte a kifizetőhely figyelmét, ezért továbbra is baleseti táppénzt folyósítottak.

Kérdés: Köteles-e rendes szabadságot kivenni a munkavállaló abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, amelynek következtében időszakonként, előreláthatólag havonta egy alkalommal kezelés, illetve ellenőrzés céljából orvosi vizsgálaton kell megjelennie, amelynek időtartama egyelőre nem ismert? A munkavállaló arra kérte a munkáltatóját, hogy az orvosi vizsgálaton való részvétel időtartamára (amely lehet néhány óra vagy akár egy egész nap) nem szeretne szabadságot kivenni, szeretné, hogy az orvosi igazolások alapján a munkáltató a kieső időtartam alatt állásidő vagy egyéb jogcímen munkabérben részesítené. Köteles-e eleget tenni ennek a kérésnek a munkáltató?

Kérdés: A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell-e megfizetnie az egészségügyi és a szociális szférában dolgozók kötelező hepatitis B elleni oltását, amelynek meglétét az ÁNTSZ ellenőrzi? Amennyiben a munkáltatót terhelik ezek a költségek, milyen közterheket kell megfizetni ez után, hogyan kell nyilvántartani, kinek a nevére és kivel kell felíratni az oltásokat? Milyen előírások vonatkoznak a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat által előírt szakvizsgálatok költségeire? Kötelező-e fizetnie őket a munkáltatónak, és keletkezik-e ezek után valamilyen adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Kérdés: Kaphat-e fogyatékossági támogatást az a személy, akinek az egyik lábát amputálni kell? Hogyan igényelhető az ellátás?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a 2006. december 15. óta rokkantnyugdíjas nőnek, aki 2006. december 14-ig 33 év munkaviszonyt és 7 év korkedvezményt szerzett, és 2010-ben az orvosi felülvizsgálaton egyszer már 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg számára, majd II. fokon visszakapta a rokkantságinyugdíj-jogosultságot, de 2011-ben ismét el kell mennie orvosi vizsgálatra? Mit tehet abban az esetben, ha ismét elveszti a rokkantságinyugdíj-jogosultságát? Valóban jogosult lenne-e előrehozott öregségi nyugdíjra, hiszen már 2006-ban rendelkezett 40 év szolgálati idővel? A nyugdíj-biztosítási szervek állásfoglalása szerint az igénylő nyugdíjkorhatára a 63. életéve.

Kérdés: Kérheti-e a méltányossági nyugdíj újrafolyósítását az a személy, aki szolgálati idő szerzése előtt vált rokkanttá, és méltányossági alapon rokkantsági nyugdíjat kapott, amelyet orvosi felülvizsgálat eredménye miatt megszüntettek, mert rehabilitálhatóvá vált? Az egészségkárosodás mértéke jelenleg 50 százalékos, de nincs túl sok remény a foglalkoztatásra, és 2010. december 1-jétől semmilyen ellátást nem fog kapni.

Kérdés: Be kell-e számítani a távolléti díj kiszámításánál egy kereskedelemmel foglalkozó cégnél a dolgozók részére fizetett jutalék összegét abban az esetben, ha ez a juttatás nem szerepel a munkaszerződésben, és csak alkalmanként, az eladott áruk mennyiségétől függően kapják?

Kérdés: Választhatja-e a régi típusú orvosszakértői vizsgálatot egy 1959-ben született rokkantnyugdíjas személy, vagy csak a komplex vizsgálatot? Hány százalékos munkaképesség-csökkenés esetén kaphatja tovább a rokkantsági nyugdíjat?

Kérdés: Mit kell tennie egy rokkantsági nyugdíjas személynek abban az esetben, ha a márciusi felülvizsgálaton kiderül, hogy állapotjavulás miatt megszűnik a nyugdíjjogosultsága?