Üzemi baleset jelentése

Kérdés: Mi számít késlekedésnek az Eb-tv. 53. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során, amelynek értelmében nem üzemi baleset az a baleset, amelyet követően a sérült késlekedik az orvosi segítség igénybevételével? Például, amennyiben a munkavállaló bokája kifordul lépcsőzés közben a munkavégzés 6. órájában, fáj neki, kezd bedagadni, de ledolgozza a munkaidejét, majd azt követően (munkaideje lejárta után) saját gépjárművével megy el orvoshoz (mivel járóképes maradt, és a fájdalom sem volt elviselhetetlen), kimeríti-e az idézett paragrafus tényállását, illetve a baleset kimeríti az üzemi baleset fogalmát?
Részlet a válaszából: […] A példaként leírt esetet nevezhetnénk „tankönyvinek” is. A munkabalesetekkel, üzemi balesetekkel foglalkozó írások, cikkek nagy része ugyanis példaként említi ezt az esetet, hiszen a mindennapi életben a munkavégzés során talán a ficam, a rándulás az egyik leggyakoribb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Egyesület önsegélyező feladatai

Kérdés: Elláthat önsegélyező feladatokat az Szja-tv. 1. számú melléklete 1.3. pontja alapján egy közhasznúnak nem minősülő egyesület, amely a szerzői jogi törvényben szabályozott szerzői és szomszédos jogok kezelésére szakosodott? Amennyiben igen, akkor kinek, milyen formában nyújtható segély, illetve van felső határa a nyújtható összegnek? Kapnia kell a segélyezett személynek a Tbj-tv.-ben felsorolt ellátások valamelyikét, tekintettel arra, hogy a törvény értelmében a juttatás az ellátások kiegészítésére nyújtható? Kérelmezni kell a segélyt az egyesülettől, vagy dönthet saját hatáskörben is a jogosultak köréről?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:63. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.Az egyesület céljait, tevékenységét tehát a tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Ideiglenesen Angliába költöző biztosított

Kérdés:

Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy Magyarországon biztosított nő Angliába utazik a férjével, aki ott kapott munkát? Az érintett nő Magyarországon biztosított, jelenleg GYED-ben részesül, és a Magyar Államkincstárral, valamint a NEAK-kal történt telefonos egyeztetéseket követően a NEU 70 formanyomtatványon bejelentette a külföldi tartózkodását, és a magyar jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozat után kapott egy határozatot a tajszám felfüggesztéséről. Helyesen járt el az érintett nő ebben az esetben? Valóban fel kell függeszteni a tajszámot ebben az esetben? Hogyan tudja helyreállítani a magyar biztosítási jogviszonyát, illetve milyen módon lesz jogosult orvosi ellátásra Magyarországon, illetve Angliában?

Részlet a válaszából: […] A tajszámmal rendelkező személynek bejelentési kötelezettsége van a külföldön létrejött biztosításáról és annak megszűnéséről. A bejelentést a magyarországi lakóhely szerinti illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási feladatkörében eljáró megyeszékhelyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Határ menti munkavállalók

Kérdés: Melyik országban kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot, illetve melyik országban lesz jogosult az ellátásokra az a Sopronban élő személy, aki Ausztriában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet külön fejezetben rendelkezik az ún. határ menti munkavállalók helyzetéről, a végrehajtási szabályokat pedig a 987/2009/EK rendelet tartalmazza.A 883/2004/EK rendelet alapján ilyen munkavállalónak minősül egy adott tagállamban (jelen esetben Ausztriában)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Külföldi biztosítási idő

Kérdés: Biztosításban töltött időnek minősül a magánbiztosítónál töltött időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül Hollandiában állt biztosítási jogviszonyban, amiről nem tudott igazolást benyújtani, de a munkáltató beszerezte az S041-es igazolást, amin leközölték a kötelező biztosítási státuszt, és a magánbiztosítónál töltött időszakot is? Az időszakok között nincs átfedés, a kötelező biztosítási státusz 2020. január 27-től 2020. szeptember 5-ig, a magánbiztosítónál töltött időszak 2020. november 2-től 2021. január 7-ig állt fenn. Figyelembe vehető a magánbiztosítás időszaka a munkavállaló által igényelt GYED-re való jogosultság elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] Az EU-hoz történő csatlakozásunk óta nálunk is alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinációját szabályzó rendeleteket.A rendeletek alapelvei:– Egy állam joghatósága alá tartozás elve;– Egyenlő bánásmód elve;– Szerzett jogok megtartásának elve;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Igazolások kiküldetés esetén

Kérdés: Kiküldetés esetén rendelkeznie kell a dolgozónak EU Kék Kártyával is az A1-es igazolás mellett?
Részlet a válaszából: […] Az "EU Kék Kártya" elnevezés egy olyan tartózkodási engedélyt takar, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, jogszabályban foglalt feltételek szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Ukrán menekültek ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásokra jogosultak az ukrán menekültek Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] 2022. március 4-én az Európai Unió Tanácsa elfogadta a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló 2022/382...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Szülés fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Milyen ellátásra lenne jogosult a második gyermek születése után az az édesanya, akinek az első gyermeke 2022. április hónapban született, jelenleg CSED-ben részesül, amelynek lejárta után fizetés nélküli szabadságot kér, de a GYED-et az apa veszi igénybe, mert ez kedvezőbb? Az anya munkaviszonya határozatlan idejű, a második gyermeket az első gyermek után járó GYED idejére tervezik.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. lehetőséget biztosít a szülők részére, hogy abban az esetben, ha mindketten jogosultak GYED-re, választhatnak, hogy az ellátást melyik szülő veszi igénybe. Az ellátás folyósítását nem befolyásolja a mellette végzett keresőtevékenység, tehát nincs akadálya annak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának c) pontja értelmében szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre az időszakra a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Indiai állampolgár egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Mikor jelentkezhet be egy indiai állampolgár egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére Magyarországon? Egy tájékoztatás szerint csak egy év magyarországi tartózkodás után válhat jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásra. Ha ez így van, akkor hová fordulhat, ha orvosi ellátásra van szüksége?
Részlet a válaszából: […] Magyarország és India között ugyan van szociális biztonság egyezmény, de ez nem tér ki az egészségügyi szolgáltatásokra.Amennyiben az érintett Indiában biztosított, akkor a magyar egészségügyi szolgáltatás árát (amit itt meg kell fizetnie) az ottani szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.
1
2
3
5