1950-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mely időponttól állapítják meg az 1950-ben született nő teljes öregségi nyugdíját abban az esetben, ha 2004-ben 35 év munkaviszonya van? A Társadalombiztosítási Levelek 21. szám 367., és a 27. szám 2. észrevételnél közölt előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál nem igazán érzékelhető, hogy például az 1950. június 3-án született nő hogyan mehet 57 éves korában, vagyis 2007. június 3-án előrehozott nyugdíjba. Még akkor sem érthető a számítási mód, ha 38 év szolgálati idővel rendelkezni fog. Kérjük, ha lehetséges, a számítás módját konkrétan szíveskedjenek közölni.
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, 1945-ben született és legalább 37...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Gyermekszülés figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e a szolgálati idő számításánál 2 gyermek szülése annak az 1948-ban született nőnek az esetében, akinek 57 éves korára nincs meg a 38 év szolgálati ideje? Ugyanilyen feltételek fennállása esetén, de 3 gyermek szülése esetén elmehet-e egy nő 55 éves korában nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, akif) 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,g) 1945-ben született és legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Gyermekszülés figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Igaz-e, hogy a nyugdíj összegének csökkentése árán veszik figyelembe a szolgálati idő számításánál az 1967 után született gyermeket? Egy 57 évesen dolgozó nő szeretne előrehozott öregségi nyugdíjba menni, de csak 37 év szolgálati idővel rendelkezik. 1967 után két gyermeket szült.
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, akif) 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,g) 1945-ben született és legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Családi kedvezmény

Kérdés: Jár-e a három gyermek utáni gyerekkedvezmény, és meg lehet-e osztani abban az esetben, ha a három gyermeket nevelő, élettársi kapcsolatban élő pár mindkét tagjának van egy-egy vér szerinti gyermeke, és van egy közös gyermekük is?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezményt az Szja-tv. a 40. § (2)–(11) bekezdésekben szabályozza. A családi kedvezményre az a magánszemély jogosult, aki családi pótlékra jogosult. Családi pótlékra a Cst. 7. §-a alapján a vér szerinti szülő jogosult, valamint a szülővel együtt élő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Jogosult-e korkedvezményes előrehozott öregségi nyugdíjra az az 1948-ban született nő, aki 1967 óta folyamatosan dolgozik, 3 gyermeket szült, és hallásproblémái vannak?
Részlet a válaszából: […] Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest két év korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Családi kedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt az az elvált férfi, aki külön háztartásban él, és három gyermeke után havi rendszerességgel gyermektartásdíjat fizet? A nevelési ellátást a volt feleség részére folyósítják, aki főállású anya, így a családi kedvezményt nem tudja érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésére azt kell válaszolnunk, hogy a tartásdíjat fizető szülő nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére. Ha a másik szülőnek adóköteles jövedelme nincsen, és nincs házastársa, élettársa sem, akivel a kedvezményt megoszthatná, a három gyermek után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Korkedvezmény előrehozott öregségi nyugdíjnál

Kérdés: Hány év kedvezményt kaphat az 1966, 1968, 1972-ben született gyermekei után az az 1947-ben született nő, aki jelenleg 33 év szolgálati idővel rendelkezik, és előrehozott nyugdíjat szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] Az előrehozott öregségi nyugdíjhoz és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz előírt szolgálati idő számításánál gyermekenként egy évet, tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermek esetén másfél évet szolgálati időként kell elismerni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Családi kedvezmény és pótszabadság

Kérdés: Egy női munkavállalónak három gyermeke van. Két idősebb gyermekének édesapjától elváltan él, harmadik gyermekének édesapjával közös háztartásban, élettársi viszonyban. Jogosult-e a harmadik gyermek apja mind a három gyermek után igénybe venni a gyermekek után járó pótszabadságot, valamint az adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési szabadság az Mt.-ben meghatározott pótszabadságok egyik fajtája, amely a munkavállalót meghatározott feltételek megléte esetén illeti meg.Az Mt. 132. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Szabadság anyasági ellátás ideje alatt

Kérdés: Gyermeke születése után a kismama igénybe vette a terhességi-gyermekágyi segélyt, a GYED-et, majd a GYES-t is. A szülés időpontjában 27 éves. Munkába álláskor hogyan kell a fenti időszakra vonatkozóan a szabadságát előírni?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a szülési szabadság, illetőleg 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, ápolása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő, jogi állományban tartott dolgozó részére évente, az életkorának megfelelő mértékben kell előírni.A 27 éves munkavállalónak 21 munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Külföldi napidíj elszámolása

Kérdés: Milyen esetekben és milyen bizonylatok alapján fizethető ki a külföldi kiküldetés idejére járó napidíj?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § 11-12. pontjai határozzák meg, hogy mi tekintendő kiküldetésnek. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
…
20
21
22