20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
2. cikk / 20 Levonás a nettó bérből a munkavállaló megbízása alapján
Kérdés: Szabályosan jár el a munkáltató, ha egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási befizetést intéz a munkavállaló helyett oly módon, hogy a munkavállaló nettó munkabéréből vonja le a befizetett összeget? Tehát ez nem a cafeteria keretein belül valósul meg, a munkáltató a befizetés után adót nem von le vagy fizet meg.
3. cikk / 20 Letiltás sorrendje
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha csak egy levonást teljesít egy napi 4 órás megváltozott munkaképességű munkavállaló 88.711 forintos nettó munkabéréből, amelyet több darab nagy összegű letiltás is terhel, tekintettel arra is, hogy a hatályos jogszabályok alapján csak a nettó 60.000 forint feletti rész vonható végrehajtás alá?
4. cikk / 20 Munkabérletiltás adóköteles költségtérítésből
Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.
5. cikk / 20 Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén
Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
6. cikk / 20 Nyugdíjas munkavállaló munkabére
Kérdés:
Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?
7. cikk / 20 Levonás a munkavállaló munkabéréből
Kérdés: Milyen jogcímen vonhat le a munkáltató egyoldalúan a munkavállaló munkabéréből?
8. cikk / 20 Munkavállaló képzésének költségei
Kérdés: Vonhatja a munkáltató a munkavállaló bruttó béréből a képzés, oktatás árát, amelyet a felek megállapodása szerint a munkavállaló fizet meg? A tréning cseh koronában megadott árának forintra átszámolt összegét a munkavállaló havi nettó béréből vonta le a munkáltató, de felmerült, hogy esetleg nem ez a helyes megoldás.
9. cikk / 20 Nettó munkabér
Kérdés: Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy a 61/2020. Korm. rendelet szabályozása szerint, ha egy vendéglátással foglalkozó cég munkavállalóinak bruttó bére változatlan, akkor magasabb összegű nettó munkabérre jogosult az egyéni járulékok csökkenése miatt?
10. cikk / 20 Iskolarendszerű képzés díja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?
