Külföldi utaztatás költségei

Kérdés: Magyarországi nagykereskedelmi cég belföldi partnereinek a képviselőit kiutaztatja külföldi partnercégéhez, hogy a teljes választékból rendelhessenek. Az utazás, külföldi tartózkodás költségeit a magyar nagykereskedő fizeti. Keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége, vagy ez a vállalkozás érdekében felmerült hivatali utazásnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...utaznak, hanem saját érdekükben. Nyilvánvaló, hogy ez az utaztatás nem minősülhet hivatali utazásnak.Természetesen, ha a nagykereskedő munkavállalója, vagy megbízásából más magánszemély kísérőként utazik, az hivatali utazásnak minősíthető. Ezek a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.KölcsönbeadóKölcsönbeadó az a munkáltató, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kft. által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére az önsegélyező pénztárba teljesített havi 30 000 forint összegű munkáltatói hozzájárulás után? Történhet-e ilyen befizetés az ügyvezető részére is abban az esetben, ha törzsbetétjének aránya 49 százalék, és tisztségét munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszából: […] ...vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Állásidő elszámolása

Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szabályozza a munka díjazását.A munkavállalót a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Tételes eho megfizetése

Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes eho-t abban az esetben, ha a dolgozó 2004. január 1-jétől augusztus 13-ig a GYES folyósítása mellett heti 20 órában végez munkát, és a GYES letelte után, augusztus 14-től várhatóan teljes munkaidőben, heti 40 órában munkába áll?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől az Eho-tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló után nem kell tételes eho-t fizetni. (2003. december 31-ig ez csak akkor volt így, ha az érintett a GYES tartama alatt nem végzett munkát.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi munkavégzése

Kérdés: Német anyavállalat folyamatosan tanácsadói szolgáltatást nyújt a magyar cég számára különböző területeken. A Németországban munkaviszonyban álló dolgozók rendszeresen (keddtől péntekig) a magyar cégnél tartózkodnak, és az egyik tanácsadó az ügyvezetői teendőket is ellátja. A tanácsadók részére jövedelemkifizetés nem történik. Van-e a vállalkozásnak bármilyen bejelentési és fizetési kötelezettsége a tanácsadókkal, illetve az ügyvezetővel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentési, illetve járulékfizetési kötelezettségnek alapfeltétele, hogy a cég és az érintett munkavállaló között valamilyen, a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony álljon fenn. Jelen esetben ez nincs, sőt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül kell hagyni.A keresetre vonatkozó adatokat a munkáltató nyilvántartása alapján kiállított igazolással vagy a munkavállaló birtokában lévő egykorú okirattal kell igazolni.A Tny-tv. R. 16. § (1) bekezdése szerint a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
Részlet a válaszából: […] ...(Az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjára a Tbj-tv. R. 4/B §-a alapján még ekkor sem.)A kérdésben szereplő munkavállaló – legalábbis a munkabér említése erre utal – munkaviszonyt létesített a szövetkezettel, tehát a Tbj-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Szabadság munkaszüneti napokon

Kérdés: A dolgozó munkarendje szerint húsvétvasárnap és -hétfő (április 11-12.) munkanap. Szabadságot vesz igénybe április 8-12-ig. Szabadság, vagy fizetett ünnep jár-e a húsvét két napjára?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések értelmében munkaszüneti napon – az Mt. 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel – a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
375
376
377
403