4059 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Jár szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy betéti társaság 60 százalékos egészségi állapottal rendelkező munkavállalója után abban az esetben, ha a szükséges biztosítási idő hiányában nem részesül rokkantsági ellátásban? Jogosult lesz pótszabadságra az érintett munkavállaló?

Kérdés: A munkáltató vagy a munkavállaló nevére kell kiállítani a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, éles látást biztosító szemüveglencse és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret költségét tartalmazó számlát abban az esetben, ha a munkáltató a szemüveg árának csak egy meghatározott részét – maximum 30.000 forintot – téríti meg? A munkáltató a helyi rendeletében azt nem határozta meg, hogy a számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére legyen kiállítva. Amennyiben a számla kiállítása a munkáltató nevére történik, hogyan tudja a munkavállaló érvényesíteni az esetleges jótállási igényét, ami a számla eredeti példánya ellenében érvényesíthető? Ki lesz a szemüveg tulajdonosa ebben az esetben? Amennyiben a számla kiállítása a munkavállaló nevére történik, hogyan tudja elszámolni a munkáltató az általa fizetett hozzájárulást? A számla eredeti vagy a másolati példányát kell leadni a munkáltató részére ebben az esetben?

Kérdés: Kell társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesítenie annak a foglalkoztatónak, aki 45 fős munkavállalói létszáma mellett folyamatosan nagy számban foglalkoztat külsősöket, akik megbízási szerződés, felhasználási szerződés alapján (gyakran az ekho szerinti adózást választva) végeznek munkát a cégnél?

Kérdés: Egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél külsős cég végezte a bérszámfejtést 2025. december 31-ig, 2026. január 1-jétől pedig saját hatáskörben történik a számfejtés, és ezzel egyidejűleg átfogó ellenőrzést kértek. Az átfogó ellenőrzés során megállapításra került, hogy egy munkavállalónknak mind a naptári napi alapja, mind a táppénz mértéke rossz. Több időszakot is lefed a keresőképtelensége, illetve időközben folyamatos keresőképtelensége is lett. A határozatban pótutalást állapítottak meg a kamataival együtt, amelyre a foglalkoztatót kötelezi az egészségbiztosítási szerv. Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek ezzel kapcsolatban, miket kell javítani?

Kérdés: Mit tehet a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha egy munkavállaló többszöri felszólításra sem adja le az e-mailben megküldött keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás eredeti példányát? Szankcionálható a munkáltató az 5 évente kötelező kifizetőhelyi ellenőrzés során, ha nem áll rendelkezésére az eredeti orvosi igazolás?

Kérdés: Jogosan jár el a munkáltató, ha GYES-ről visszatérő anyukának nem akar bérkorrek-ciót adni arra hivatkozva, hogy a munkakörében dolgozó más munkavállaló sem kapott? A dolgozó munkakörében dolgozó munkavállalók valóban nem részesültek béremelésben, a cégnél más munkavállalók viszont kaptak.

Kérdés: Megállapítható-e a joggal való visszaélés, illetve sérül-e a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve, vagy bármilyen egyéb elv abban az esetben, ha egy munkavállaló, aki gyermeke születésére tekintettel fizetés nélküli szabadságon volt, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, ezzel egyidejűleg bejelenti, hogy ismét várandós, néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül? Változik a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül a fizetés nélküli szabadság megszakítása után keresőképtelen állományba kerül, illetve, ha a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be?

Kérdés: Leghamarabb mikor mehet nyugdíjba az a női munkavállaló, akinek a nyugdíjszerv által igazoltan 40 év 180 nap szolgálati ideje van, a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultságához figyelembe vehető idő 39 év 230 nap, a keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett idő pedig 35 év 18 nap?

Kérdés: Megfelel a hatályos munkajogi szabályozásnak a munkáltató által alkalmazott alábbi számítási módszer, különös tekintettel arra, hogy a munkaszerződés szerinti napi munkaidő és a tényleges beosztás szerinti munkaidő eltér egymástól? A munkavállaló munkaszerződése szerint napi 8 órás teljes munkaidőben áll foglalkoztatásban, ugyanakkor a gyakorlatban folyamatos, 12 órás műszakrendben dolgozik. A részére az előző évről 15 munkanap ki nem adott szabadság maradt fenn, a tárgyévre pedig további 22 munkanap szabadság illeti meg, így összesen 37 munkanap szabadsággal rendelkezik. A munkáltató a szabadság mértékét órás átszámítással módosította, az alábbi módszer szerint: 37 nap szorozva 8 órával, majd az így kapott 296 órát elosztotta 12 órával, és ennek eredményeként 25 munkanap szabadságot állapított meg.

Kérdés: Szerezhet bevételt, állíthat ki számlát egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki előreláthatóan hosszú ideig táppénzen lesz, és ez alatt az időszak alatt egy egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló mérné fel a munkát, kötné meg a szerződést, és végezné el a feladatot, a könyvelő pedig elvégezné a bejelentést, azaz a vállalkozó semmilyen feladatot nem látna el? Keletkezik járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?