Baleseti táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Hogyan kell a baleseti táppénz összegét megállapítani annál a dolgozónál, aki 2004. április 23-án szenvedett üzemi balesetet, 2004. március havi munkabére: 119 200 forint időbéres törzsbér, 5850 forint távolléti díj a fizetett szabadságra, 5850 forint távolléti díj a fizetett ünnepre, 22 720 forint túlóra és 25 000 forint mozgóbér (a mozgóbér munkaszerződésben rögzített havonta járó munkabér). A dolgozó biztosításban töltött napjainak száma 2003. évben 365 nap, ebből 57 napon át táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe a távolléti díj, kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat.A túlóra nem rendszeres jövedelem, napi összegét a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a betegszabadságot elszámolni a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott, teljesítménybéres munkavállalónál abban az esetben, ha a 2004. március 12-től 2004. március 16-ig tartó betegállomány ideje alatt a munkaszüneti napon (március 15-én) beosztás szerint dolgoznia kellett volna, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra vonatkozó előírásokat az Mt. 137. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, attól függetlenül, hogy a munkanap hétköznapra, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Egy műszakos munkarend

Kérdés: Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadásának rendjére vonatkozó előírásokat az Mt. 135. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
Részlet a válaszából: […] A műszakpótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § alapján:"Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Szabadság munkaszüneti napokon

Kérdés: A dolgozó munkarendje szerint húsvétvasárnap és -hétfő (április 11-12.) munkanap. Szabadságot vesz igénybe április 8-12-ig. Szabadság, vagy fizetett ünnep jár-e a húsvét két napjára?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napra, a munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon – az Mt. 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállaló munkaideje

Kérdés: Ellentétes-e bármely jogszabállyal, illetve jelenthet-e bármilyen problémát a cégnek vagy a munkavállalónak, ha egy 12 órában, folyamatos munkarendben foglalkoztatott alkalmazott beosztása szerint felváltva egy napot dolgozik, egy napot pihen, így általában többet dolgozik, mint az 5/2 munkarendben foglalkoztatottaknál elfogadott havi 180 óra? A munkaszerződésben hogyan lehet rögzíteni az előírtnál magasabb óraszámban történő foglalkoztatást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (2) bekezdése értelmében megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, haa) a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Nagykorú szakközépiskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen szerződéssel, milyen időkeretben lehet alkalmazni 2004. május 1-jétől a nagykorú, nappali tagozatos szakközépiskolai hallgatókat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 72. §-ában foglalt rendelkezések értelmében munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte.Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Munkaszüneti napok körüli munkarend szabályozása

Kérdés: Vonatkoztatható-e a munkaszüneti napok körüli munkarend szabályozásáról szóló FMM rendelet 3. §-ában foglalt kivétel, amely szerint: "a lakossági ellátást és szolgáltatást végző..." munkavállalók munkarendje ettől eltérően is alakulhat az élelmiszeriparban (pl.: tej-, hús-, sütőüzem) dolgozó munkavállalókra? Ha igen, akkor minden dolgozóra (fizikai, szellemi), vagy csak közvetlenül a termelést, kiszállítást végzőkre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 125. § (5) bekezdése értelmében a munkaidő beosztásának a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását a miniszter évenként szabályozza. E változtatás során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá.A 2004. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről a 9/2003....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
19
20
21
23