823 cikk rendezése:
721. cikk / 823 Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
722. cikk / 823 Jugoszláv nyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés: Kell-e jövedelmet elszámolnia egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező jugoszláv állampolgárságú nyugdíjas kft.-ügyvezetőnek abban az esetben, ha a cég érdemi tevékenységet nem folytat, csak nagyobb összegű kintlevőségének bírósági végrehajtása miatt nem tud megszűnni?
723. cikk / 823 Munkaszerződés módosítása nyugdíjba vonuló dolgozó esetén
Kérdés: Kell-e új munkaszerződést kötni a munkavállalóval, vagy elég egy módosítás abban az esetben, ha egy 2005 februárjától rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalót napi 4 órában továbbra is foglalkoztat munkáltatója? A dolgozó munkabére a felére csökkent.
724. cikk / 823 Szüléshez kapcsolódó ellátások
Kérdés: Egy nő dolgozó foglalkoztatása határozatlan idejű munkaszerződéssel történik 1998. november 12-től. Veszélyeztetett terhesség miatt 2002. június 7-től 2002. december 9-ig táppénzben részesült, majd szülését követően 2002. december 9-től 2003. június 15-ig terhességi-gyermekágyi segélyt, 2003. június 16-tól 2004. december 9-ig gyermekgondozási díjat kapott. A gyermekgondozási díj letelte után kiadható-e a dolgozónak az ún. "GYES-szabadság", és utána közvetlenül igényelheti-e a gyermekgondozási segélyt? Tervezik a második gyermeket, de a többszöri vetélést követően az anyának ezt az időszakot is ágynyugalomban kell töltenie. A GYES megszakítása után igényelhető-e a táppénz, és ha igen, milyen mértékben? A második gyermek megszületését követően jogosult lesz-e gyermekgondozási díjra, ha igen, mi alapján?
725. cikk / 823 Ki nem vett szabadság utólagos kifizetése
Kérdés: Jogosan jár-e el az a cég, amely megtagadja az alkalmazott ügyvezető 5 év alatt összegyűlt, közel 80 napi szabadságának kifizetését arra hivatkozva, hogy az előző évi szabadság csak a következő év június 30-ig használható fel, egyébként elvész? Az ügyvezető munkaviszonya rendes felmondással szűnik meg.
726. cikk / 823 Betegszabadság elszámolása határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére járó betegszabadság napjainak számát? Amennyiben a határozott idejű munkaszerződés határozatlanná válik, és a dolgozó újból megbetegszik, betegszabadságot, vagy a keresőképtelenség első napjától táppénzt kell-e részére folyósítani?
727. cikk / 823 Nem rendszeres jövedelmek
Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
728. cikk / 823 "Napszámosok" foglalkoztatása
Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
729. cikk / 823 Munkaviszony megszűnése próbaidő alatt
Kérdés: Ki kell-e fizetni az időarányos szabadságot abban az esetben, ha a munkaszerződésben meghatározott 30 napos próbaidő alatt megszűnik a munkaviszony?
730. cikk / 823 Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei
Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
