Lakáscélú munkáltatói támogatás

Kérdés: Adható-e ugyanarra a lakásra kétszer is munkáltatói lakáscélú támogatás, és ha igen, milyen értékhatárokat kell figyelembe venni abban az esetben, ha a munkavállaló 2008-ban vásárolt lakása után az akkori szabályok szerint már részesült egyszeri lakáscélú támogatásban, de a munkáltató most a lakáskölcsön törlesztéséhez szeretne adni neki támogatást?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerint adómentesen adhat a munkáltató lakáscélú munkáltatói támogatást "...lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás minősítése

Kérdés: Helytálló-e a Társadalombiztosítási Levelek 176. számában megjelent 3017. számú kérdésre adott válasz, azaz adóterhet nem viselő járandóságként értelmezhető-e a már akár évekkel ezelőtt is, hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkavállaló lakásszerzésének elősegítéséreaz Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján munkáltatóitámogatásként a lakás vételárának vagy teljes építési költségének 30százalékát, de legfeljebb ötmillió forintot adhat. A nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás minősítése

Kérdés: Adóterhet nem viselő járandóságként értelmezhető-e a már akár évekkel ezelőtt is, hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. § (72) pontja alapján adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül "a munkáltató által lakáscélú felhasználásra amunkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolásaalapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utólagos bevallása

Kérdés: Az 1996. évben vásárolt ingatlan értékesítéséből az eladónak adóköteles jövedelme keletkezett. Az értékesítés 2005-ben volt, ugyanezen évben újabb lakást vásárolt. Az újabb lakás vásárlásánál banki hitelt vett fel a vételár teljesítéséhez. Megilleti-e az adókedvezmény a teljes vételárra, vagy csak az önerőként felhasznált összeg vehető figyelembe az adómentesség igénybevétele során? Amennyiben elmulasztotta az adózó az ingatlan értékesítéséből származó adóbevallást és ezzel együtt az adó befizetését is, mentesül-e, és ha igen, hány év után az adófizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évben hatályos Szja-tv. 63. § (1) bekezdése szerint"Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adómértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kellmegállapítania, és az adóbevallás benyújtására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Adóbevallás önellenőrzése

Kérdés: A magánszemély a 2004. évi ingatlanértékesítéséből származó jövedelmét nem vallotta be, hanem a jövedelmét lakáscélra használta fel 2005. novemberben. Mivel most kiderült, hogy a bevallás helytelen, milyen mód van a rendezésre, hiszen valójában a lakáscélú felhasználás miatt nincs fizetendő adó?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2004. évben hatályos 63. § (1) bekezdése szerintaz ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adómértéke 20 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kellmegállapítania, és az adóbevallás benyújtására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem

Kérdés: Hogyan kell a jövedelmet kiszámítani abban az esetben, ha egy magánszemély 2003 decemberében örökölt egy telket lakóházzal, amelyet romos állapota miatt lebontottak, helyére egy új lakóházat építettek, amelynek még nincs használatbavételi engedélye, de szeretnék értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] 2008. január 1-jétől az ingatlanértékesítésből származójövedelem adózásának szabályai megváltoztak. A 2007. december 31-ét követőenjogerős használatbavételi engedélyt szerző felépítmények tekintetében afelépítmény nem osztja a telek sorsát (tehát a szerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználása

Kérdés: Miért állapított meg az APEH adóhiányt egy magánszemély személyijövedelemadó-bevallásának ellenőrzése során az alábbi esetben? A magánszemély 2005 augusztusában kötött adásvételi szerződést lakás vásárlására. A vételár 10 millió forint volt, a vásárláshoz felvett 4 millió forint kamattámogatásos hitelt. 2005. november végén eladta a régi lakását 15 millió forintért, amiből a jövedelem 7 millió forint volt, tehát többet költött a lakásra, mint a jövedelme volt, és a vétel az eladást megelőző 12 hónapban történt, amit megenged a törvény.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az ingatlanértékesítésből származó jövedelemlakáscélú felhasználására az eladást megelőző 12 hónap, illetve az eladástkövető 60 hónap áll nyitva. Lakásvásárlás történt saját névre, tehát azadóhatóság nyilván nem ezekkel kapcsolatosan tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Adókedvezmények elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adókedvezményeket, milyen korlátok vannak, mit kell ellenőrizni a benyújtott igazolásokon, illetve be kell-e kérni az eredeti számlákat annak a dolgozónak az esetében, aki 2005. évre munkáltatói adómegállapítást kért, és lakáscélú hitelről, valamint Sulinetről igazolást csatolt be?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi adó megállapításakor a munkáltató azadókedvezményeket az eredeti, kedvezményre jogosító igazolások alapjánérvényesítheti, egyéb bizonylatra, számlára nincs szükség. A dolgozónak azigazolásokat, illetve az adó megállapításához szükséges nyilatkozatokat 2006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] A könnyebb érthetőség kedvéért címszavakba szedtük aszemélyi jövedelemadózást érintő lényeges és kevésbé lényeges változásokat.AdótáblaA személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változás, hogyaz adótábla kétkulcsossá válik. A 26 százalékos (eddig középső)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.