24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Orvosi vizsgálat
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor a munkáltatónak el kell engednie a munkavállalót orvosi vizsgálatra, és milyen feltételekkel? Vannak olyan esetek, amikor a munkáltató megtagadhatja az engedélyt?
2. cikk / 24 Üzemorvosi vizsgálat
Kérdés: Valóban megszűnt a kötelező orvosi vizsgálat? Amennyiben igen, akkor dönthet úgy a munkáltató, hogy a dolgozói számára továbbra is a vizsgálathoz köti a munkakör betöltését?
2024. szeptember 1-jétől az Mt., illetve az Mvt. módosult abban a kérdéskörben, hogy a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező-e.
A felmerülő kérdés az, hogy a hatályos törvényi szabályozás csökkenti-e azon foglalkozások körét, ahol az alkalmassági vizsgálat kötelező? Az Mt. 2024. szeptember 1-jétől eltörli az előzetes és a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettséget?
2024. szeptember 1-jétől az Mt., illetve az Mvt. módosult abban a kérdéskörben, hogy a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező-e.
A felmerülő kérdés az, hogy a hatályos törvényi szabályozás csökkenti-e azon foglalkozások körét, ahol az alkalmassági vizsgálat kötelező? Az Mt. 2024. szeptember 1-jétől eltörli az előzetes és a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettséget?
3. cikk / 24 Vezető állású munkavállaló
Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra?
4. cikk / 24 Külföldről hazatért magyar állampolgár orvosi ellátásának költségei
Kérdés: Meg kell téríteniük az orvosi ellátás költségeit azoknak a magyar állampolgároknak, akik külföldről érkeztek haza, és karanténban töltött idejük alatt kiderült, hogy megfertőződtek a vírussal, ezért orvosi ellátásra szorulnak?
5. cikk / 24 Szabadság fizetés nélküli szabadság idejére
Kérdés: Jogosult a fizetés nélküli szabadság első fél évére ismét a szabadságára az a munkavállaló, aki 2019. november 3-ig, gyermeke 3. életévének betöltéséig GYES-en volt, majd visszatért dolgozni, amely tényt a munkáltató tudomásul vette, de csak a szabadságát töltötte le, mert ezen idő alatt gyermeke tartós betegségére tekintettel ismét megigényelte a GYES-t, melyet 2020. október 31-ig meg is kapott? A munkavállaló a szabadsága lejártát követő naptól ismét kérte a munkáltatótól a fizetés nélküli szabadságot, melyet engedélyeztek a részére.
6. cikk / 24 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
7. cikk / 24 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
8. cikk / 24 Pótszabadság határozott idejű munkaviszony esetén
Kérdés: Jogosult a 25 év alattiak pótszabadságára egy kormányhivatali munkahelyen határozott idejű munkaszerződés alapján dolgozó munkavállaló?
9. cikk / 24 Igazolatlan távollét
Kérdés: Köteles a munkáltató munkabért fizetni a munkaszüneti napra annak az órabéres munkavállalónak, aki a munkaszüneti nappal érintett hónap egészében igazolatlanul távol van? Ebben az esetben naptári napokra vagy munkanapokra kell bejelenteni az igazolatlan távollétet a '08-as bevallásban?
10. cikk / 24 Szabadságnapok korrigálása keresőképtelenség esetén
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató abban az esetben, ha az adott évben a keresőképtelenség 31. napja után már az első naptól csökkenti a szabadnapok számát, vagy az eljárást sérelmező munkavállalók álláspontja a helyes, amely szerint csak a 31. naptól kell korrigálni a szabadságnapok számát?