23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Üzemorvosi vizsgálat
Kérdés: Valóban megszűnt a kötelező orvosi vizsgálat? Amennyiben igen, akkor dönthet úgy a munkáltató, hogy a dolgozói számára továbbra is a vizsgálathoz köti a munkakör betöltését?
2024. szeptember 1-jétől az Mt., illetve az Mvt. módosult abban a kérdéskörben, hogy a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező-e.
A felmerülő kérdés az, hogy a hatályos törvényi szabályozás csökkenti-e azon foglalkozások körét, ahol az alkalmassági vizsgálat kötelező? Az Mt. 2024. szeptember 1-jétől eltörli az előzetes és a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettséget?
2024. szeptember 1-jétől az Mt., illetve az Mvt. módosult abban a kérdéskörben, hogy a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálat kötelező-e.
A felmerülő kérdés az, hogy a hatályos törvényi szabályozás csökkenti-e azon foglalkozások körét, ahol az alkalmassági vizsgálat kötelező? Az Mt. 2024. szeptember 1-jétől eltörli az előzetes és a rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettséget?
2. cikk / 23 Vezető állású munkavállaló
Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra?
3. cikk / 23 Külföldről hazatért magyar állampolgár orvosi ellátásának költségei
Kérdés: Meg kell téríteniük az orvosi ellátás költségeit azoknak a magyar állampolgároknak, akik külföldről érkeztek haza, és karanténban töltött idejük alatt kiderült, hogy megfertőződtek a vírussal, ezért orvosi ellátásra szorulnak?
4. cikk / 23 Szabadság fizetés nélküli szabadság idejére
Kérdés: Jogosult a fizetés nélküli szabadság első fél évére ismét a szabadságára az a munkavállaló, aki 2019. november 3-ig, gyermeke 3. életévének betöltéséig GYES-en volt, majd visszatért dolgozni, amely tényt a munkáltató tudomásul vette, de csak a szabadságát töltötte le, mert ezen idő alatt gyermeke tartós betegségére tekintettel ismét megigényelte a GYES-t, melyet 2020. október 31-ig meg is kapott? A munkavállaló a szabadsága lejártát követő naptól ismét kérte a munkáltatótól a fizetés nélküli szabadságot, melyet engedélyeztek a részére.
5. cikk / 23 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
6. cikk / 23 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
7. cikk / 23 Pótszabadság határozott idejű munkaviszony esetén
Kérdés: Jogosult a 25 év alattiak pótszabadságára egy kormányhivatali munkahelyen határozott idejű munkaszerződés alapján dolgozó munkavállaló?
8. cikk / 23 Igazolatlan távollét
Kérdés: Köteles a munkáltató munkabért fizetni a munkaszüneti napra annak az órabéres munkavállalónak, aki a munkaszüneti nappal érintett hónap egészében igazolatlanul távol van? Ebben az esetben naptári napokra vagy munkanapokra kell bejelenteni az igazolatlan távollétet a '08-as bevallásban?
9. cikk / 23 Szabadságnapok korrigálása keresőképtelenség esetén
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató abban az esetben, ha az adott évben a keresőképtelenség 31. napja után már az első naptól csökkenti a szabadnapok számát, vagy az eljárást sérelmező munkavállalók álláspontja a helyes, amely szerint csak a 31. naptól kell korrigálni a szabadságnapok számát?
10. cikk / 23 Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság vezetőjének további jogviszonya
Kérdés: Hozzájárulhat a munkáltatói jogkör gyakorlója jogszerűen a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez egy helyi önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezetője esetében, ha munkaviszony létesítésekor létrehozott munkaszerződése további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tekintetében tilalmat állapított meg? Milyen további speciális munkajogi előírások vonatkoznak az érintett munkavállaló munkaszerződésére és munkaviszonyára?
