187 cikk rendezése:
141. cikk / 187 Nyugdíj összegének megtérítése korengedményes nyugdíjazás esetén
Kérdés: Korengedményes nyugdíjazás esetén megengedik-e a jogszabályok, hogy a dolgozó és a munkáltató írásos megállapodásban rögzítse, hogy a dolgozó a munkáltatójának befizeti a nyugdíj összegét, a munkáltató pedig kezdeményezi a nyugdíjazást, és kifizeti a megelőlegezendő pénzösszeget a nyugdíjintézetnek?
142. cikk / 187 Kft.-tulajdonos korengedményes nyugdíja
Kérdés: Köthet-e korengedményes nyugdíjazásról megállapodást egy kft. alkalmazottja, aki a cégnek 70 százalékos tulajdonosa a kft. ügyvezetőjével? Az ügyvezető 30 százalékos tulajdonos, és ő a munkáltatói jogok gyakorlója.
143. cikk / 187 1955-ben született férfi korkedvezményes nyugdíjazása
Kérdés: Mikor mehet legkorábban nyugdíjba az új szabályok szerint, figyelembe véve a korkedvezményes éveket is, az az 1955. április 1-jén született férfi, akinek 2007. évben 38 éves munkaviszonya van, rendelkezik 17 év korkedvezményre jogosító évvel, amit bányászkedvezményként vehet igénybe, tehát 3 évvel korábban mehet nyugdíjba?
144. cikk / 187 Társasági tag korengedményes nyugdíja
Kérdés: Igaz-e az, hogy az a társasági tag, aki saját társaságával munkaviszonyban állva korengedményes nyugdíjba szeretne vonulni, nem jogosult az ellátásra, és ki kell lépnie emiatt a társaságból, tehát tagsági viszonyát meg kell szüntetni?
145. cikk / 187 1948-ban született férfi nyugellátása
Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2008. augusztus 6-tól az az 1948. augusztus 6-án született férfi, aki akkor 40 év szolgálati idővel fog rendelkezni, és 2007. december 1-jétől 2008. augusztus 5-ig korengedményes nyugdíjra a munkáltatójával megállapodást kötött? Végezhet-e munkát ugyanannál a munkáltatónál a korengedmény, illetve az előrehozott öregségi nyugdíj tartama alatt?
146. cikk / 187 1951-ben született nő korengedménye
Kérdés: Megállapítható-e korengedményes nyugdíj egy 1951. január 21-én született, 38 év szolgálati idővel rendelkező nő részére 2007. szeptember 1-jétől, tekintettel arra, hogy a 2007-ben megállapított nyugdíja kedvezőbb lenne, mint a 2008. január hóban megállapított ellátás? Van-e valamilyen más mód a nyugdíj 2007-ben történő megállapítására? Jogosult lesz-e előrehozott öregségi nyugdíjra 2008. január 21-től?
147. cikk / 187 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni 2005-2007. évben egy rendszeres szociális járadékban részesülő, heti 20 órában foglalkoztatott alkalmazottól?
148. cikk / 187 Nyugdíjazás utólagos bejelentése
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha 2007. májusban értesül arról, hogy a munkavállalója 2005. március 29-től nyugdíjas lett? A levont járulékokat milyen időpontig kell visszamenőleg rendezni, a munkavállalói járulékot is vissza kell-e fizetni a foglalkoztatott részére? Kötelezi-e jogszabály a munkavállalót a nyugdíjazás tényének bejelentésére? Ha igen, mi a következménye a bejelentési kötelezettség elmulasztásának? Néha küld a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság értesítést az utolsó munkáltatónak a nyugdíj megállapításáról, mi az oka annak, hogy nem minden esetben?
149. cikk / 187 Korengedményesből öregségi nyugdíj
Kérdés: Újra megállapításra kerül-e az előrehozott öregségi nyugdíj, vagy a már megállapított jelenlegi korengedményes nyugdíjjal folytatódik a nyugellátása annak a férfi munkavállalónak, aki 2008 júliusában tölti be az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság 60 éves korhatárát? A dolgozó jelenleg a munkáltatóval és az ONYF-fel kötött megállapodás alapján korengedményes nyugdíjban részesül.
150. cikk / 187 Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
