221 cikk rendezése:
121. cikk / 221 Cégautóadó átvállalása
Kérdés: Átvállalhatja-e a cégautóadó-fizetési kötelezettséget a munkáltató abban az esetben, ha utazó munkakörben dolgozó munkavállalói részére havonta 500 km sajátszemélygépkocsi-használati költségtérítést fizet? A cég felé nem kell elszámolniuk, a bevallásukban saját maguk számolnak el költséget.
122. cikk / 221 Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése
Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
123. cikk / 221 Előleg-e az ellátmány?
Kérdés: A számviteli nyilvántartások és az szja-törvény szerint előlegnek minősül-e az ellátmány az alábbi esetben? Egy intézménynél a központi épületben 1 db házipénztár található. A megyében 5 városi ügyészség működik, házipénztárt nem üzemeltetnek, de a napi működéshez szükséges költségek fedezeteként meghatározott összegű készpénzben, úgynevezett "ellátmányban" részesülnek, elszámolási kötelezettséggel, minden hónapban, 30 napon belül, ezt 1 fő kezeli.
124. cikk / 221 Munkába járás költségtérítésének dokumentálása
Kérdés: Előírja-e a törvény, hogy mindenképpen útnyilvántartást kell vezetni, vagy a jelenléti ív szerint elszámolható a munkában töltött napokra a munkába járás költségtérítése?
125. cikk / 221 Felsőfokú tanulmányokat végző társasági tag tanulmányi költségei
Kérdés: Elszámolhatja-e költségként egy társaság a tagja egyetemi költségeit, feltételezve azt, hogy az iskola elvégzése után a cégben fogja kamatoztatni a tudását? A tag, aki jelenleg nem kötelezett személyes közreműködésre, és egyéb jogviszonyban sem tevékenykedik a társaságnál, felsőoktatású intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, ezenkívül költségtérítéses formában egy másik egyetemen is tanul. Mindkét iskolában olyan tanulmányokat folytat, ami a társaság tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódik. Kell-e, vagy érdemes-e valamilyen szerződést kötni a taggal? Terheli-e adófizetési kötelezettség a társaságot, ha a cég nevére szóló számla alapján elszámolja a tanulmányi költségeket?
126. cikk / 221 Költségtérítés elbírálása táppénz alapjaként
Kérdés: Figyelembe vehető-e ellátási alapként a folyószámlaköltség-térítés összege a 2007-es, a 2008-as, majd a 2009-es keresőképtelenségek esetén azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiknek a bérét folyószámlára utalják, és részükre folyószámlaköltség-térítést fizetnek? 2006. december 31-ig ez 2000 forintig adómentes volt, 2007. január 1-jén a teljes összeg adó- és járulékkötelessé vált.
127. cikk / 221 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
128. cikk / 221 Napidíj bevallása
Kérdés: Be kell-e vallania a kifizetőnek az erre rendszeresített 0808M bevallási nyomtatványon a nemzetközi közlekedésben, árufuvarozásban gépjárművezetőként dolgozó személy 25 euró összegű napidíját, ha ebből a magánszemélynek nem származik adóköteles jövedelme, mert nem számol el költségeket? Fel kell-e tüntetni ezeket az összegeket az "ADATLAP a munkaviszony megszűnésekor" nyomtatványon, és ha igen, melyik sorok szolgálnak erre?
129. cikk / 221 Adómentes természetbeni juttatások
Kérdés: Minden dolgozónak egyforma értékben kell-e adni az étkezési utalványt, az üdülési csekket és az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékot, vagy az ügyvezető döntése alapján lehet differenciáltan is az elvégzett munka szerint? Ebben az évben minden dolgozó egyforma értékben kapja a juttatásokat, de az ügyvezetés 2009-től változtatni szeretne ezen a gyakorlaton.
130. cikk / 221 Le nem vont egyéni járulékok utólagos behajtása
Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?
