Nyugdíj újbóli megállapítása

Kérdés: Kérheti a nyugdíj újbóli megállapítását 2019 őszén, a nyugdíjkorhatára betöltésekor az a női munkavállaló, aki 2014-ben elérte a 40 év jogosultsági időt, és korhatár előtti nyugdíjassá vált, 2016-ban viszont nagyon jó álláslehetőséget kapott a közszférában, ezért nyugellátását 1 évig szüneteltette, majd 2018-tól – immár ellátás mellett – munkaviszonyban folytatja, ami a kereseti korlát miatt az év második felében szintén a folyósítás szünetelésével jár?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma tisztázása érdekében mindenek-előtt azt szükséges rögzítenünk, hogy a kérdésben említett hölgy 2014-ben nem korhatár előtti ellátást, hanem – 40 év jogosultsági idejére tekintettel – öregségi nyugdíjat igényelt. A Tny-tv. 18. §-ának (2a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Svájci állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik bármilyen fizetési kötelezettség egy magyarországi kft. svájci állampolgárságú ügyvezetője után, aki a tevékenységéért semmilyen jövedelemben nem részesül, figyelembe véve azt a tényt is, hogy Svájc nem tagja az EGT-közösségnek? Az érintett ügyvezető Svájcban öregségi nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második részében felvetett problémával, Svájc és az EGT viszonyával. Svájc valóban nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak. Ellenben a Tbj-tv. 4. §-ának v) pontja meghatározza, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket. A rokkantsági ellátás nem saját jogú nyugdíj, így az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, tehát társas vállalkozóként nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így e jogviszonya alapján kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Érvényesítheti a tagi jövedelme után bevallott nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezményként a családi adókedvezményből fennmaradó részt egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó, aki a gyermekei utáni családi adókedvezményt nem tudja maradéktalanul igénybe venni az összevont adóalapba tartozó jövedelme alapján?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A Tbj-tv. 24/A. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy családi járulékkedvezményre csak a biztosított, illetve a biztosított házastársa vagy élettársa jogosult. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra pedig – noha tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Betéti társaság beltagjának egyéni vállalkozása

Kérdés: 25 ezer forint vagy 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaság beltagjaként megfizeti a minimumközterheket? Az érintett betéti társasága már évek óta működik, és emellett egy teljesen más tevékenységre kívánja elindítani az egyéni vállalkozását.
Részlet a válaszából: […] Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Hitelezővédelmi okokból tehát egy magánszemély (az egy magánvagyonával) egyidejűleg csak egy irányban vállalhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Kereseti korlát

Kérdés: Valóban vonatkozik az éves kereseti korlát az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozókra? Ha igen, akkor melyik jogszabály írja felül a Tny-tv. 83/B. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú öregségi nyugdíjas vonatkozásában kereseti korlátot kizárólag a Tny-tv. – kérdésben is említett – 83/B. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Ez pedig csak az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugdíjasokat érinti.Így tehát az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg három jogviszonyban folytat keresőtevékenységet, miközben saját jogú nyugellátásban is részesül. Pontosabban saját jogú nyugdíjasnak minősül, ám a Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében – közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha passzív GYED folyósítása alatt kezdi meg a működését?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja értelmében az egyéni vagy társas vállalkozót abban az esetben lehet kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha saját jogú öregségi nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.A GYED-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Kisadózói jogviszony és munkaviszony elhatárolása

Kérdés: Van valamilyen tiltó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó vállalkozói szerződést kössön egy céggel, ahol korábban főfoglalkozású munkaviszony keretében dolgozott? A magánszemély munkaviszonya 2019. február 28-án szűnt meg az érintett cégnél, 2019. március 4-től egy másik vállalkozásnál áll heti 40 órás munkaviszonyban, és emellett végezné a vállalkozási tevékenységét, amely teljesen más jellegű, mint a munkaviszonyában végzett munkája.
Részlet a válaszából: […] Arra vonatkozóan, hogy vállalkozási szerződés jöjjön létre egy korábbi munkavállaló és a korábbi foglalkoztató cége között, semmilyen tiltó rendelkezés nincs. A Ptk. szabályozása szerint a felek – alapesetben – szabadon köthetnek szerződést, szabadon választhatják meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Választhatja a kisadózó társas vállalkozói jogviszonyát főállásnak egy többes jogviszonyú vállalkozó, aki egyéni vállalkozóként is működik, de jövedelmet nem realizál, így ebben a jogviszonyában jelenleg nem szeretné megfizetni a minimumközterheket?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha egy magánszemély egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó, a Szocho-tv., illetve a Tbj-tv. vonatkozó szabályai szerint valóban csak egy – az általa választott – vállalkozásban kell a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének eleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.
1
9
10
11
55