Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló anyasági ellátása

Kérdés: Szülés esetén milyen ellátások illetik meg azt a 28 éves munkavállalót, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjban részesül, és gyermeket szeretne? Az egyéb ellátások időtartama alatt továbbra is folyósítják részére a nyugdíjat vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli ellátásait – egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem hiányában – sem veheti igénybe, tehát keresőképtelensége tartamára nem kaphat táppénzt, nem részesülhet terhességi-gyermekágyi segélyben és nem lesz jogosult GYED-re sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót a betegsége miatt a keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Betegszabadság kiadása határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Hogyan kell kiadni a betegszabadságot határozott idejű munkaszerződés esetén? A dolgozót határozott időre – 2003. szeptember 1-jétől október 31-ig – kötött szerződés alapján foglalkoztatja a munkáltató. A biztosított keresőképtelen beteg 2003. szeptember 17-től 26-ig. A tárgyévben betegszabadságot még nem vett igénybe. A keresőképtelenség időtartamából hány napra kell betegszabadság címén távolléti díjban részesíteni a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...napot elérő töredék napnak felfelé, egész munkanappá való kerekítését előíró rendelkezést. A példa szerinti esetben a dolgozónak a keresőképtelenség időtartamából 3 napra betegszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Étkezési hozzájárulás figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Kell-e a dolgozónak egészségbiztosítási járulékot fizetnie az étkezési hozzájárulás címén kifizetett összeg után, ha a naptári hónap teljes tartama alatt keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült? A cég minden alkalmazottjának – munkaszerződésben rögzítettek alapján – adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást fizet. A társaság belső szabályzata értelmében az adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást a betegszabadság, illetve a táppénzes időre is fizetik. Tekintettel arra, hogy az étkezési hozzájárulás után az egészségbiztosítási járulékot a dolgozó megfizette, ezért a táppénz összegének kiszámításánál a havi 6000 forintot rendszeres jövedelemként vettük figyelembe. A munkáltatónál tartott ellenőrzés ezt kifogásolta. Az egészségbiztosításijárulék-fizetés ellenére táppénz alapjaként miért nem vehető figyelembe ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 47. §-ában foglaltakra tekintettel nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított teljes keresetét megkapja, illetve ha keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után. Nem vitás, hogy a dolgozó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Táppénz alapja üzemi baleseti táppénz után

Kérdés: A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított a 2003. január 24-én kezdődő keresőképtelensége esetén a betegszabadság lejártát követően egy évig jogosult táppénzre. (Nem előzmény a baleseti táppénz folyósításának az időtartama.) Mivel nincs a dolgozónak az Eb-tv. 48. § (2)–(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] ...túli feltétele, hogy az érintett 3 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett legyen, illetve fennálljon a keresőképtelensége [Eb-tv. 43. § (1) bekezdés].A kérdésben szereplő vállalkozó esetében mindkét feltétel adott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Táppénzjogosultság végkielégítés esetén

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek munkaviszonya 2003. augusztus 15-én megszűnt, hathavi végkielégítésben részesült, és 2003. augusztus 18-án passzív jogon táppénzes állományba került? Változnak-e a jogosultság feltételei abban az esetben, ha a dolgozó új munkaviszonyt létesít, illetve munkanélküli-ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...biztosításának időtartama és az előzmény. Ha van legalább egyévi folyamatos biztosítási ideje, és nincs előzménye, akkor táppénzre a keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy évig jogosult. Ha munkanélküli-ellátásban részesül, bár biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Végkielégítésben részesülő személy passzív jogú táppénze

Kérdés: Mely naptól jogosult táppénzre az a személy, aki végkielégítésben részesül, és a kilépését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] ...lévő biztosítottat megilletik az egészségügyi szolgáltatások is.A munkaviszony megszűnésének napjától, a 3 napon belül történő keresőképtelenség bekövetkezte esetén, a biztosított az első naptól kezdve táppénzre jogosult, mert a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a betegszabadságot elszámolni egy 48 órás munkarendben foglalkoztatott munkavállaló betegsége esetén? Az első héten a munkarend szerinti napokat kell figyelembe venni, majd az azt követő héten kell az 5+2 rendszert alkalmazni, vagy a betegszabadság ideje alatt mindvégig az 5+2-t, ugyanis a munkaidő beosztása alapján heti kettőnél több pihenőnap van.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírásokat az Mt. 137. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. A betegszabadság a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként megillető szabadság. A betegszabadság jogintézményének bevezetésével a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Táppénz mértéke többes jogviszony esetén

Kérdés: A volt munkavállaló a munkaviszonyának megszűnését követő első napon keresőképtelen beteg lett. A keresőképtelenség napját megelőző 2 év folyamatos biztosítási ideje alatt egy hónapig ún. főfoglalkozású egyéni vállalkozóként egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett. Azt követően heti 36 órát meghaladó munkaviszonya alapján 60 vagy 70 százalékos mértékű táppénzre jogosult?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező nem írta le, de valószínűleg olyan egyéni vállalkozóról van szó, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó időtartamra munkaviszonyt is létesített, és e munkaviszonyának megszűnését követő napon lett keresőképtelen beteg. Ez esetben a táppénzre való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
70
71
72
76