733 cikk rendezése:
701. cikk / 733 Passzív jogú táppénz
Kérdés: A dolgozó táppénzjogosultsága 2003. február 22-én, 365 napi táppénzfolyósítás után lejárt. 2003. február 23-tól április 11-ig fizetett szabadságon volt, mely időszakra 88 200 forint távolléti díjban részesült. 2003. április 11-én megszüntette munkaviszonyát, majd 2003. április 12-től április 30-ig ismét keresőképtelen állományba került. Jogosult-e a volt dolgozó passzív jogon táppénzre? Ha igen, akkor figyelembe lehet-e venni a táppénz összegének megállapításánál a szabadság időtartamára kifizetett távolléti díjat?
702. cikk / 733 Táppénzfolyósítás időtartama
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a táppénzre jogosultság időtartamát az egy éven belüli újbóli keresőképtelenné válás esetén? Pl. mennyi ideig jogosult táppénzre az a biztosított, aki 2002. február 1-jétől 2002. június 30-ig táppénzben részesült, majd 2003. május 1-jétől ismét keresőképtelen állományba került?
703. cikk / 733 Egyéni vállalkozó önrevíziója
Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
704. cikk / 733 GYES-en lévő egyéni vállalkozó
Kérdés: GYES-en lévő magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az egyéni vállalkozásból származó bevétele várhatóan nem lesz állandó, havonta 10-20 ezer forint körül mozog, tekintve, hogy beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, tehát tartós munkavégzésre nem vállalkozhat. Ebben az esetben a tb-járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, avagy a tényleges vállalkozói kivét után kell-e fizetni? Az eho-t mindenképpen teljes összegben kell-e megfizetni?
705. cikk / 733 Munkaviszony megszüntetése betegállomány alatt
Kérdés: Megszüntethető-e a munkaviszony a munkáltató felmondásával a betegállomány alatt, táppénz folyósítása idején?
706. cikk / 733 A betegszabadságra vonatkozó szabályok változásai
Kérdés: Változtak-e a betegszabadság kiszámításával kapcsolatos szabályok 2001. november után? Mi a számítás alapja?
707. cikk / 733 Nyugdíjas tag eho-ja
Kérdés: Kell-e tételes eho-t fizetni – az 5 százalék baleseti járulékon felül – a saját jogú nyugdíjas tagnak évi 2-3 alkalommal személyes közreműködés címén kifizetett összeg után?
708. cikk / 733 Szabadság kiadása közalkalmazottnak
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a rendes szabadság kiadására annak a közalkalmazottnak minősülő (pedagógus) munkavállalónak az esetében, aki 1997. novemberétől 2003. februárig megszakítás nélkül (két gyermek szülése miatt) terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben részesült, és 2003 szeptemberében kíván újból munkába állni? Lehetséges-e a szabadság szeptember utáni hónapokra eső részének pénzbeli megváltása? A munkáltató a szabadság kiszámításánál eltekinthet-e a pótszabadságtól? (Természetesen csak a fent említett keresőképtelenség idejére.)
709. cikk / 733 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
710. cikk / 733 Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai
Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
