586 cikk rendezése:
1. cikk / 586 Szakképzési munkaszerződés megszüntetése a képzés befejezése előtt
Kérdés: Van-e bármilyen visszatérítési kötelezettsége a kifizetőnek abban az esetben, ha szakképzési munkaszerződéssel is rendelkező munkavállalója kapcsán szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élt, de a dolgozó a képzés befejezése előtt megszüntette a jogviszonyát?
2. cikk / 586 Szociálishozzájárulásiadó--kedvezmény önköltséges képzés esetén
Kérdés: Önköltséges képzésben részt vevő hallgató szakmai gyakorlata esetén is élhet a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
3. cikk / 586 Munkavégzéssel kapcsolatos képzés
Kérdés: Kötelezheti-e a munkavállalót a munkáltató a munkavégzéssel kapcsolatos képzésre?
4. cikk / 586 Egyéni vállalkozó közterhei nappali tagozatos egyetemi tanulmányok szünetelése alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diák-igazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”
5. cikk / 586 Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók
Kérdés: Kell kifizetőhelyet létesítenie annak a cégnek, amely a továbbiakban szakképzési munkaszerződés keretében is foglalkoztatni kíván közel 30 munkavállalót, így a többes jogviszonyok miatt a cég létszáma már meghaladja a 100 főt? Hogyan befolyásolják ezek a dupla jogviszonyok a rehabilitációs hozzájárulás összegét?
6. cikk / 586 Borravaló járulékai
Kérdés: Továbbra is meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot a vendéglátóüzlet üzemeltetője által szétosztott borravaló után annak ellenére, hogy adómentessé vált, vagy a mentesség vonatkozik a járulékra is?
7. cikk / 586 1962-ben született nő
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba az az 1962 decemberében született nő, aki jelenleg 37 év jogosultsági idővel rendelkezik, amiből 8 év gyermekneveléssel töltött idő?
8. cikk / 586 Saját munkavállaló képzése
Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
9. cikk / 586 Álláskeresési járadék GYET mellett
Kérdés: Jogosult álláskeresési segélyre annak érdekében, hogy igénybe vehesse a foglalkoztatási központnál a munkához jutási segítségeket (információk, állásajánlatok, képzések, közfoglalkoztatási munkák stb.) egy jelenleg GYET-en lévő személy, aki szeretne az ellátás mellett dolgozni, de nem talál állást?
10. cikk / 586 Megváltozott munkaképességű bedolgozók
Kérdés:
Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
