28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 GYED jogalap nélküli folyósítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
2. cikk / 28 Családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedése
Kérdés: Van valamilyen lehetőség a családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedésére? Az államkincstár visszafizetésre kötelezte a szülőt arra való hivatkozással, hogy a gyermek már nem tanul.
3. cikk / 28 Nevelőszülő családi pótléka
Kérdés: Jogosult továbbra is családi pótlékra a nevelőszülő abban az esetben, ha az egyik kihelyezett gyermek önkényesen eltávozott az otthonából?
4. cikk / 28 Táppénz jogalap nélküli kifizetése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2022. novemberben tartott belső ellenőrzés megállapította, hogy október hónapban két dolgozó esetében táppénztúlfizetés történt? Megtéríttethető a dolgozóval a tévesen kifizetett összeg, vagy az ügyintézőnek kell kifizetnie a kárt?
5. cikk / 28 Gyermekápolási táppénz külföldi előzmény esetén
Kérdés: Mennyi lesz a GYÁP alapja, illetve mértéke annak az édesanyának az esetében, aki 2020. november 2-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és a 2020. november 24-től november 30-ig terjedő időtartamra gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt? Az anya Magyarországon volt biztosított 2009. október 1-jétől 2015. április 17-ig, majd Németországban biztosított (E104 nyomtatvány szerint) 2015. május 6-tól 2019. május 12-ig, 2018. május 14-én gyermeke született, Magyarországra visszatérve álláskeresési járadékban részesült 2019. április 17-től 2019. május 1-jéig, GYED-ben részesült 2019. május 1-jétől 2020. július 31-ig (veszélyhelyzet miatt), GYES-ben részesül 2020. július 1-jétől jelenleg is. A szerződés szerinti jövedelme 300 000 forint/hó. Korábbi GYED-alapja 4966,67 forint/nap. A kedvezményszabályt lehet érvényesíteni ebben az esetben?
6. cikk / 28 Tévesen kifizetett ellátás visszakövetelése
Kérdés: Jogszerűen jár el a kifizetőhely abban az esetben, ha egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló által előterjesztett táppénzigényre tévesen táppénzt folyósított, majd azt visszakövetelte, tekintettel arra, hogy a munkavállaló utólag, a táppénz megállapítását követően tájékoztatta arról, hogy a munkavégzéssel párhuzamosan öregségi nyugellátásban részesül?
7. cikk / 28 Nevelőszülőnél elhelyezett gyermek szökése
Kérdés: Mennyi ideig jogosult ellátásra a nevelőszülő a gyermekotthoni nevelésbe vett és hozzá kihelyezett gyermek után abban az esetben, ha a gyermek megszökik? Mi a teendője a nevelőszülőnek abban az esetben, ha nem állították le az ellátás folyósítását annak ellenére, hogy a gyermek már hónapok óta szökésben van?
8. cikk / 28 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha egy háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalót a munkavégzésével kapcsolatban 4 óra ledolgozott munkaidő után baleset ér, a munkáját tovább folytatni nem tudja, és az orvos még azon a napon keresőképtelen állományba veszi? Helyes az az eljárás, ha a baleset napjára 8 óra táppénzt folyósítanak, a ledolgozott munkaidőt pedig göngyölik, és figyelembe veszik a munkaidőkeret munkaidejének számítása során? Mi szabályozza pontosan, hogy hány óra munkavégzést kell egész napnak tekinteni?
9. cikk / 28 Jogalap nélküli GYED visszakövetelése
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy munkavállalónak munkabértartozása keletkezett, de a visszafizetésre vonatkozó munkáltatói felhívásnak ellentmondott, ezért az ügy perré alakult. Visszakövetelheti a munkabértartozásból eredő többletfolyósítás miatti túlfolyósítás összegét a munkáltatónál működő kifizetőhely, ha a magasabb összegű munkabér figyelembevételével gyermekgondozási díjat állapított meg, és folyósított a dolgozó részére?
10. cikk / 28 Jogalap nélkül folyósított társadalombiztosítási ellátás
Kérdés: Van valamilyen összeghatár, amely alatt a társadalombiztosítási kifizetőhelynek nem kell visszavonnia az általa jogalap nélkül folyósított társadalombiztosítási ellátást? Meg kell téríttetni a munkavállalóval a 90 napon belüli túlfizetés összegét, ha az nem haladja meg az 1000 forintot? Milyen elszámolási kötelezettsége van a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ha a jogalap nélküli kifizetés 90 napon belüli, és a 90 napon túli összesített összege sem éri el az 1000 forintot?
