Közterhek visszamenőleges megállapítása

Kérdés: A 2002-2003. évi, vagy a jelenlegi jogszabályok alapján kell a visszamenőleges egyéni járulékokat és az eho-t levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha a Munkaügyi Bíróság ítélete miatt a dolgozó 2002. május 10-én jogellenesen megszüntetett munkaviszonyát 2004. február 23-ra vissza kellett állítani?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban

Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?
Részlet a válaszából: […] ...1. § (2) bekezdés b) pontja].Megemlítjük, hogy a Tbj-tv. szabályai szerint a biztosítási kötelezettséget és ezen keresztül a járulékfizetést nem a belföldi-külföldi fogalma szerint kell meghatározni. A Magyarországon munkát végző, nem magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] A Fiók-tv. 29. § (2) bekezdése szerint a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...irányítására terjed ki.Másként megközelítve, ha a vállalkozó a GYES, GYET vagy ápolási díj tartama alatt mentesülni akar a járulékfizetés alól, akkor nem számolhat el kivétet, és a vállalkozás bevételei – amennyiben nincs alkalmazottja –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Dolgozó részére adott ajándék

Kérdés: Egy cég a dolgozóinak minden évben 3 alkalommal (Mikulás, karácsony, szilveszter) 5000 forint értékű élelmiszercsomagot ajándékoz. Ahhoz, hogy ez mind a munkáltató, mind a dolgozó részéről adó- és járulékmentes legyen, kell-e tételes számla, vagy elegendő, ha a bolt az általa elkészített csomagok darabszámát, egységárát, illetve végösszegét írja fel a számlára?
Részlet a válaszából: […] ...tételes számla, vagy a csomagok darabszámát, egységárát, illetve végösszegét tartalmazó számla készül. Az adómentes juttatás a járulékfizetés alól is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Étkezési utalvány

Kérdés: Hol található arra vonatkozó szabályozás, hogy az étkezési utalványt előre vagy utólag kell-e adni a dolgozóknak? Milyen közterheket kell fizetni ezen juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű juttatás esetén nem szükséges a kollektív szerződés támogatása sem. Az adómentes étkezési utalványok után nincs adó- és járulékfizetési kötelezettség.Adóköteles juttatás után a biztosítási jogviszonytól függően kell a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
Részlet a válaszából: […] Szerzői jogi védelem hatálya alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője (előadója) részére két jogcímen kerülhet sor kifizetésre: a személyes munkavégzésére tekintettel, illetve a mű vagy alkotás felhasználási jogának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

"Szellemi szabadfoglalkozású" magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van egy vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet (nyelvoktatást) folytató angol-magyar állampolgárságú magánszemélynek, ha bevételét teljes mértékben számla ellenében kapta, és a kifizető adóelőleget és járulékokat nem vont le? A magánszemély rendelkezik személyi igazolvánnyal, más jövedelme és társadalombiztosítási jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] ...Utóbbi – mint fentebb említettük – nem minősül szellemi szabadfoglalkozást folytatóként biztosítottnak, ezért önmaga után járulékfizetésre sem kötelezett. Más a helyzet azonban az őt foglalkoztató cég szempontjából, ugyanis a nyelvoktatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Önkormányzati képviselő tiszteletdíja

Kérdés: Alkalmazható-e a többes jogviszony hatálya annál az önkormányzati képviselőnél, akinek havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, de rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal? A tiszteletdíjból is le kell vonni 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a járulékfizetési felső határ figyelembevételével a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] Választott tisztségviselőről van szó, akire – tekintettel arra, hogy havi tiszteletdíja eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát – a Tbj-tv. 5. (2) g) pontja értelmében e jogviszonya alapján kiterjed a biztosítás.Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított nyugdíjjárulékot, illetőleg egészségbiztosítási járulékot fizetni, nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb együttesen, a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után [Tbj-tv. 31. § (1) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
151
152
153
173