Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
Részlet a válaszából: […] ...is kezdjük a járulékfizetéssel. Az egyéni vállalkozóa minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot,nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynektartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Művészeti tevékenységet végző magánszemély közterhei

Kérdés: Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség azt a művészt, aki 2005-től – élve a jogszabályi lehetőséggel – arról nyilatkozik a kifizetőknek, hogy ne vonjanak a részére kifizetett juttatásokból adóelőleget?
Részlet a válaszából: […] ...át,melyet negyedévente kell teljesítenie. Emellett a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdéseszerint 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésre és azEho-tv. 2-3. §-ai alapján 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásfizetésére kötelezett. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Japán állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. japán tulajdonos-ügyvezetője 2004. május 1-jétől biztosított lett. Változott-e ez azóta? Ki lehet-e venni szabályosan a biztosítottak köréből?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás nélkül, vagy az említett összeghatár alatti megbízási díjértlátja el az ügyvezetői teendőket, vele kapcsolatban járulékfizetési éseho-fizetési kötelezettség nem merül fel. A jogviszony meghatározásánál azonban figyelembe kell azt isvenni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Főállású munkaviszony melletti evás egyéni vállalkozó jelenleg GYES-en van. Alkalmanként van bevétele, évente kétszer-háromszor. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli, különös tekintettel azokra a hónapokra, amikor egyáltalán nincs bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...jelentősége annak, hogybevételre csak alkalmanként tesz szert, illetőleg hogy egyes hónapokbanbevétele egyáltalán nem keletkezik, mivel a járulékfizetés csak a ténylegesenmegszerzett bevételeivel összefüggésben terheli. A heti 36 órát elérőfoglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, a tulajdoni arány 10 százalék és 90 százalék. A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tag munkaviszony keretében ügyvezetői teendőket lát el 57 000 forint/hó munkabér ellenében, a 90 százalékos tulajdonos jelenleg GYES-en van, de napi 4 órában, munkaviszony alapján menedzseri munkakörben dolgozik, melyért havi 120 000 forintot kap. Számfejthető-e munkaviszonyban a tagok jövedelme, ha a társasági szerződés szerint nincs személyes közreműködési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező tag a céggel munkaviszonyt nem létesíthet, a jelzetttevékenységet társas vállalkozóként láthatja el.Mindez a vele kapcsolatos járulékfizetési kötelezettséget(Tbj-tv. 27. §) érdemben nem befolyásolja (a havi 120 ezer forint jövedelemután 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Vállalkozói járulék

Kérdés: Igaz-e, hogy áprilisban valamennyi társas vállalkozónak meg kell fizetnie a vállalkozói járulékot? Miért került bevezetésre ez az újabb közteher?
Részlet a válaszából: […] ...eleget tett. A vállalkozói járadék folyósításának leghosszabbidőtartama 270 nap. Öt nap járulékfizetési idő egy nap járadékfolyósításiidőnek felel meg. A járadék összege az alapjául szolgáló jövedelem 65százaléka,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Külföldön dolgozó beltag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell Magyarországon fizetni az után a bt.-beltag után, aki hivatalos engedéllyel külföldön dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult -nem nyugdíjas tagról van szó, aki e jogviszonya mellett külföldön vállalmunkát.Külföldi munkavállalása esetén magyarországi járulékfizetésikötelezettségét illetően a következő lehetőség áll fenn:Amennyiben az EGT-hez tartozó államok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Egyéni vállalkozó jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...jogállása, hiszen főfoglalkozású egyéni vállalkozóhelyett kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, ami természetesen mind ajárulékfizetési, mind pedig a biztosítási kötelezettség szempontjából"következményekkel" jár.A járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélyrészére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem valóban mentes az adó- ésjárulékfizetés alól, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Az Szja-tv. 46. § (3) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.
1
144
145
146
173