Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...önállótevékenységről van szó, tehát ennek megfelelően kell a jövedelmet, illetve amegbízás szabályai alapján kell a biztosítási és járulékfizetésikötelezettséget megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

NYENYI-adatszolgáltatás

Kérdés: Érinti-e a jelenlegi gyakorlatot a NYENYI-adatszolgáltatás 2006. évi változása?
Részlet a válaszából: […] ...fokozottvédelme, a biztosítási elv erősítése és annak érdekében, hogy valamennyibiztosított személy esetében megvalósuljon a járulékfizetés, illetőleg atársadalombiztosítási ellátások befizetésekre alapozódjanak, az egyénikötelezettségek teljesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelemmel összefüggésbenmerülhet fel.Jelen esetben már az első feltétel sem áll fenn, hiszen azegyetemi hallgató és a gyakorlati képzésben részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Polgármesterré választott ügyvezető közterhei

Kérdés: A képviselő-testület jóváhagyása után milyen jogviszonyban láthatja el ezentúl ügyvezetői teendőit az a 39 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező kft.-tulajdonos, akit polgármesterré választottak? Az ügyvezető 14 év óta alkalmazottként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...eho-fizetési kötelezettség), míg társadalmi megbízatás mellett főállást.2. Megbízási jogviszonyban. Ebben az esetben a biztosításiés járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kellmegállapítani. Amenynyiben a jogviszonyból származó havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Japán állampolgárságú ügyvezető eho-ja

Kérdés: Tételes vagy százalékos eho terheli-e azt a Magyarországon működő kft.-t, amelynek japán ügyvezetője megbízási jogviszonyban látja el teendőit, amelyért jövedelmet kap, és járulékfizetési kötelezettség terheli, mert a havi megbízási díja magasabb, mint a minimálbér?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony keretében munkát végzőre a Tbj-tv. 5.§ (1) bekezdés g) pontja alapján akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező (az adóelőleg számításánálfigyelembe veendő) jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Német és román állampolgárságú kft.-tagok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?
Részlet a válaszából: […] ...atételes eho-t megfizetni.A német állampolgár személyes közreműködés hiányában elevenem biztosított Magyarországon, vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettségnem merül fel.A Németországban munkát végző magyar állampolgárokkiküldetésük első évében még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Személyesen nem közreműködő tag bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem hiányában -heti 36 órát elérő foglalkoztatására tekintettel – a Tbj-tv. 28. § (3) bekezdésealapján nem áll fenn utána járulékfizetési kötelezettség.A kft. ügyvezetőnek minősülő tagja főszabálykéntmunkaviszonyban vagy munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Társadalmi szervezet által kiküldött személy közterhei

Kérdés: Egy társadalmi szervezet külföldi konferenciákon egy-egy tagjával képviselteti magát. Véleményünk szerint ez nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, tehát nem fizetünk a napidíjként adott jövedelem után járulékokat, csak 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal, illetve változást jelentene-e, ha a szervezet elnöke a kiküldött, aki e minőségében jövedelmet nem vesz fel, viszont kiküldetése esetén természetesen kap napidíjat?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettségnek alapvetően két feltételevan: a juttatásnak járulékalapot képező jövedelemnek kell lenni, éskifizetésének biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kell történnie.A társadalmi szervezeti tagság önmagában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Szlovák állampolgárságú munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell Magyarországon elbírálni a biztosítási kötelezettségét, illetve milyen közterheket kell fizetni az után a szlovák állampolgárságú munkavállaló után, aki egy szlovák tulajdonosok által Magyarországon alapított kft. alkalmazottjaként dolgozik úgy, hogy naponta jár át Szlovákiából? A dolgozó feladata gépkocsivezetés és áruterítés. Magyarországon lakóhelye nincs, Szlovákiában mint mezőgazdasági termelő biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...van, a szlovák munkavállaló a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartozik, és az általános szabályoknakmegfelelően kell utána a járulékfizetést teljesíteni. Tehát a részérekifizetett munkabér után a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékotköteles a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Várandós ügyvezető jogállása

Kérdés: Kell-e a kft.-ben új ügyvezetőt választani abban az esetben, ha a jelenlegi ügyvezető – aki a kft. tagja – gyermeket vár? Mi történik abban az esetben, ha az érintett már GYED-ben részesül, és még mindig ő az ügyvezető? A kft.-ben személyes közreműködés csak a hivatalos iratok aláírására és banki ügyintézésre terjed ki. A kft.-ből tagi jövedelmet nem vett ki.
Részlet a válaszából: […] ...nemfenyegeti veszély, ha az érintett jövedelemben nem részesül.Jövedelem hiányában munkaviszony, illetve megbízásijogviszony tekintetében járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet.Társas vállalkozók esetében a terhességi-gyermekágyi segély,illetve a GYED...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.
1
142
143
144
173