Gyakorlati képzés tanulói jogviszony megszűnése esetén

Kérdés: Milyen időponttól van bejelentési kötelezettsége a társaságnak az adóhatósághoz abban az esetben, ha a szakképző iskola, az agrárkamara és a cég között 2014. július 1-jétől 2015. június 30-ig terjedő időre létrejött tanulószerződés alapján egy 1997-ben született diák 2014. július hónapban még letöltötte a munkanapokat, azóta viszont nem jelent meg a gyakorlati képzés helyén? Mikor kell kijelenteni a tanulót, illetve az igazolatlan távollét miatt szüneteltethető-e a biztosítási jogviszony abban az esetben, ha a szakképző iskola közölte, hogy a tanuló jogviszonya 2014. augusztus 29-én megszűnt, és kérte a tanulószerződés megszüntetését, az agrárkamara azonban ezt nem fogadta el arra hivatkozva, hogy a cégnek még 30 napig foglalkoztatási kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A biztosítás – néhány kivételtől eltekintve – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn [Tbj-tv. 7. § (1) bekezdése]. A Szak-tv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint a tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Táppénzigény elbírálása igazolatlan távollét esetén

Kérdés: Elbírálható a táppénzigény, vagy határozattal kell elutasítani annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. augusztus 1-jétől 2014. augusztus 15-ig igazolatlanul távol volt, majd 2014. augusztus 16-tól orvosi igazolás alapján keresőképtelen? A dolgozó már kimerítette a tárgyévi betegszabadságát.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló biztosítása az igazolatlan távollét időtartama alatt szünetelt. Az igazolatlan távollét megszűnését követően azonban "helyreállt", hiszen a következő munkanaptól (bár ezt nem közölte) szünetelésre vonatkozó okot nem jelentett be. Mivel a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló adatok alapján a kérdéses esetben érintett betéti társaság munkáltatónál vagyoni betét változással együtt járó tagváltozás következett be, a munkáltató egy fő munkavállalót foglalkoztatott valószínűsíthetően határozatlan időtartamú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […]  A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében nema munkaidő, hanem a kereset összege határozza meg a megszerzett szolgálati időmértékét. Amennyiben ugyanis a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

TGYÁS-ban, GYED-ben részesülő munkavállalók jövedelempótléka

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a dolgozó bérkompenzációra és jövedelempótlékra is jogosult, mert TGYÁS-on, illetve GYED-en van? A jövedelempótlék alapján kevesebbre jogosult, mintha bérkompenzációt kapna.
Részlet a válaszából: […]  Felhívjuk a munkáltató figyelmét, hogy aterhességi-gyermekágyi segélyben, illetve GYED-ben részesülő munkavállalókat a371/2011. Korm. rendeletben meghatározott bérkompenzáció nem illette/illetimeg. Nevezett rendelet 2. §-ának (11) bekezdése értelmében ugyanis nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Munkaviszony megszüntetése igazolatlan mulasztás esetén

Kérdés: Mi lesz a munkaviszony megszűnésének napja abban az esetben, ha a munkavállaló 5 napot igazolatlanul mulaszt, ezért a munkáltató megszünteti a jogviszonyát? Meghosszabbítja-e a mulasztás a jogviszonyt, és esetleg ezzel szerez jogosultságot a munkavállaló az ellátásokra, vagy az utolsó munkában töltött nap lehet a megszűnés napja?
Részlet a válaszából: […] Az igazolatlan mulasztás megalapozhatja a munkaviszonymunkáltató részéről történő rendkívüli felmondását. A munkáltató, illetve amunkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, haa másik fél– a munkaviszonyból származó lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Tévesen elutasított igénylés

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesült, majd annak lejárta előtt két hónappal férje kérte a folyósítást, ezt követően megszületett második gyermeke, akire terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt, de elutasították az igényét, mert megszakadt a biztosítása?
Részlet a válaszából: […] Alapvető dolgokatkell ahhoz tisztázni, hogy az ügyben a legjobb megoldást segítsünk kiválasztanilevélírónk számára. A gyermek születésekor – amennyiben a biztosítási és egyébfeltételeknek megfelel – a terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülésiszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Munkavégzés felfüggesztése és eltiltás a munkavégzéstől

Kérdés: Mi a különbség a munkavégzéstől való eltiltás és a munkavégzés felfüggesztése között? A munkavédelmi felügyelet jegyzőkönyvében az egyik dolgozót eltiltotta, a másikat felfüggesztette. Milyen jogcímen kell ezt rögzíteni a bérprogramban, jár-e munkabér ezekre a napokra, hogyan kell szerepeltetni a jelenléti íven ezt a távollétet, illetve szüneteltetni kell-e az érintettek biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz összetett.Az Mvt. 84. § (1) bekezdése szerint a munkavédelmi hatóságfelügyelője jogosulta) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatbankötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmikövetelmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Igazolatlan távollét bejelentése

Kérdés: Hová és milyen formában kell bejelenteni az igazolatlan távollétet abban az esetben, ha egy munkavállaló nem jelenik meg a munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló az igazolatlan távollét idejérenem kap munkabért, a biztosítási jogviszonya ezen idő alatt szünetel. 2007.január 1-jétől a foglalkoztatottak biztosítási jogviszonyával kapcsolatosbejelentési kötelezettséget az Art. 16. § (4) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Munkavállalók állományban tartása

Kérdés: Építőipari vállalkozás tevékenységének időszakossága miatt a munkavállalókat fizetés nélküli szabadságra küldte. Kijelenteni nem akarja, mivel külföldi munkavállalókra nehéz munkavállalási engedélyt szerezni. Van-e egyéb módja, hogy állományban tartsa őket (pl. igazolatlan távollét)?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság kiadása iránt a munkáltató nemrendelkezhet, csak a munkavállaló kérelmére. Az Mt. szabályozza azokat azeseteket, hogy a munkáltató mikor és mennyi időre köteles a munkavállalókérésére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni (a tartós,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.