1246 cikk rendezése:
31. cikk / 1246 Két munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.
32. cikk / 1246 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: A munkavállaló betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, nyugdíjigényét be is adta. Rendelkezik igazolással a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátás törzsszámáról. A nyugdíj összegének számítása elhúzódik, jelenleg előleget kap. A bérszámfejtő arról tájékoztatta a dolgozót, hogy amíg a nyugdíj összegéről szóló határozat másolatát le nem adja, addig továbbra is minden járulék levonásra kerül. Mikortól számít öregségi nyugdíjasnak: amikor már van törzsszáma, vagy amikor a nyugdíj összegéről szóló határozatot megkapja? Jogosult a bérszámfejtő a nyugdíj összegének meghatározásáról szóló határozatot elkérni?
33. cikk / 1246 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
34. cikk / 1246 Indiai állampolgár távmunkában
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége van a magyar hatóságok felé annak a munkáltatónak, amely munkaviszony keretében, távmunkavégzésre kíván foglalkoztatni egy indiai állampolgárt úgy, hogy a foglalkoztatott Szingapúrban lakik, és egyáltalán nem fog Magyarország területén dolgozni? Kell vonni társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve igényelni kell tajazonosítót a munkavállaló számára ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha a későbbiekben a munkaviszonnyal összefüggésben néhány napot vagy hetet Magyarországon kell dolgoznia a munkavállalónak? Adóilletőségi igazolás függvényében kerül sor az adólevonásra, ha jól értelmezzük a szabályokat?
35. cikk / 1246 Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset
Kérdés: A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?
36. cikk / 1246 Nevelési ellátás
Kérdés: Hány éves korig jár a nevelési ellátás vagy főállású anyaság? Mettől meddig tart pontosan a tanév, illetve a gyermek tanulói jogviszonyát valóban nem szükséges már igazolni?
37. cikk / 1246 CSED magánkórházban történő szülés esetén
Kérdés: Folyósítható CSED a 2024. december 16-tól december 20-ig tartó időtartamra annak a munkavállalónak, akinek első gyermeke 2024. december 16-án született egy magánkórházban, és az említett időtartamot is ebben az intézményben töltötte? Elfogadható a magánkórház igazolása az ellátás folyósításához?
38. cikk / 1246 Sajátos nevelési igényű gyermek
Kérdés: Jogosult magasabb összegű családi pótlékra vagy valamilyen pluszjuttatásra a család a sajátos nevelési igényűnek minősülő gyermek után?
39. cikk / 1246 Németországban élő megbízott
Kérdés: Milyen járulékot, illetve adót kell vonni a megbízási díjából, és milyen közteher terheli a kifizetőt abban az esetben, ha egy Németországban élő magyar állampolgárságú magánszemélyt foglalkoztat megbízási jogviszonyban, a minimálbér 30 százalékát jelentősen meghaladó megbízási díjért? A megbízott Németországban főállású munkavállalóként biztosított.
40. cikk / 1246 Ausztriában biztosított munkavállaló magyarországi távmunkavégzése
Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a személyi jövedelemadó megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki Ausztriában állandó lakhellyel rendelkezik, és ott áll főfoglalkozású munkaviszonyban, a magyarországi foglalkoztatónál pedig távmunkát végez? A munkavállalónak nem kell Magyarországra jönnie a munkavégzés érdekében, egész évben külföldről történik a munkavégzés. Ez alapján a 184. naptól már nem kell vonni Magyarországon a személyi jövedelemadót? A munkavállaló által leadott A1-es igazolás alapján társadalombiztosítási járulékot nem von a magyar munkáltató. Keletkezik valamilyen bejelentési vagy regisztrációs kötelezettség az osztrák, illetve a magyar társadalombiztosítási hatóság felé?
