1295 talált cikk az igazolás kifejezésre

Kérdés:

Mit jelent pontosan a tartós megbízási jogviszony? Amennyiben a kifizető a megbízottat bejelenti tartósan, a munkabérhez hasonlóan minden forint biztosítási alapot képez? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy folyamatosan fennálló biztosítási jogviszony esetében minden hónapban utólag, teljesítési igazolás alapján történik a számfejtés? Például, ha a januári megbízási díj csak február hónapban kerül kifizetésre, akkor a januári bevallásban ki kell fizetni a minimálbér 30 százaléka után a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, és februárban, amikor a tényleges összeg kifizetése megtörténik, önrevíziót kell csinálni januárra? Hogyan tud ez működni? Hogyan alakítható át 2026-tól tartós megbízássá a három éve fennálló, határozatlan időre kötött megbízás, amit eddig havonta utólag kellett bejelenteni?

Kérdés: Jogosult a háromgyermekes anyák kedvezményére az a munkavállaló, akinek már felnőtt első gyermeke 12 éves volt, amikor az anya Németországba ment dolgozni, addig itthon családi pótlékot kapott utána, de a jogosultsága még utána is megvolt, jelenleg pedig már Magyarországon dolgozik, és van két kiskorú gyermeke? Amennyiben igen, akkor elég a nyilatkozata, vagy szükséges még valamilyen más igazolás is?

Kérdés:

Egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2024. augusztus 1-jétől szünetelteti a tevékenységét. Közben Ausztriában 20 órában munkaviszonyt létesített. 2025. december 1-jével szeretné újraindítani a tevékenységét. A törzsadatok alapján még mindig a Kata-tv. hatálya alá tartozik. Van neki a külföldi munkaviszonyról bejelentési kötelezettsége Magyarországon? A külföldi munkaviszony alapján nem került kizárásra a Kata-tv. hatálya alól. A 20 órás munkaviszony részmunkaidőnek számít, és emiatt lehet ő Magyarországon főállású katás vállalkozó? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha a munkaviszonya 25 órára változna?

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató esetén milyen, jogszabályban rögzített határidő vonatkozik a betegszabadság idejére járó ellátás, táppénz, GYES, GYED, GYÁP, CSED-re vonatkozó munkavállalói igény jogszerűségének foglalkoztató általi megállapítására, illetve a munkavállaló részére történő kifizetésére? Jogszerű a foglalkoztató eljárása, amennyiben a fent felsorolt ellátásokat a havibérek megfizetésével egy időben fizeti meg (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig)?

Kérdés: Magánegészségügyi szolgáltatónál végzett beavatkozás esetén lehetséges keresőképtelen állomány, illetve táppénzfizetés?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a munkavállaló által leadott orvosi igazolásokkal kapcsolatban? A 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdésének rendelkezése szerint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 4. §-a alkalmazásában a keresőképtelenség igazolásához szükséges adatoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe történő integrálásáig az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványt nem kell átadni a biztosított részére, hanem az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – továbbíthatja a biztosított részére. A kifizetőhelyi tájékoztatóban is csak annyi szerepel, hogy „A kifizetőhely csak szabályszerűen kiállított [eredeti, vagy a biztosított által elektronikus úton (pl.: e-mailben) továbbított] orvosi igazolásokat fogadhat el a keresőképtelenné váló biztosítottaktól.”
Ezen szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy kifizetőhely esetén is elegendő-e az elektronikus formában kapott (e-mail) orvosi igazolás, vagy ragaszkodni kell a papíralapú, kézhez kapott igazolásokhoz is?

Kérdés: Elismerhető üzeminek a baleset, illetve folyósítható baleseti táppénz az alábbi esetben? Egy dolgozó májusban munka közben balesetet szenvedett a kezén. Nem jelezte rögtön a vezetőjének, a műszakot végigdolgozta, de estére a kézfájdalma erősödött, így felkereste a helyi kórházat, ahol zúzódásos sérülést állapítottak meg. Csak ezt követően jelezte munkahelyi vezetőjének az esetet, a kifizetőhelyet viszont nem tájékoztatták, így nem történt vizsgálat. Augusztusban keresőképtelenségről szóló igazolást adott le a dolgozó, kéztőalagút-szindrómával műtötték, amely elmondása szerint a májusi balesetből kifolyólag volt szükséges. A kórház és a háziorvos által kiadott táppénzes papírján 8-as kód szerepel (és nem balesetitáppénz-kód). Ekkor a kifizetőhely jelezte a munkavédelmi képviselőnknek az esetet, ő októberig vizsgálódott ez ügyben, és a májusi balesetet munkabalesetnek minősítette. A foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján teljes bizonyossággal nem zárható ki ok-okozati összefüggés a műtéti indikáló szindróma és a baleset között. A kórházi és kezelőorvosi papírjain csak az szerepel, hogy a beteg elmondása szerint a májusi balesete után 2 héttel kezdődtek zsibbadásos panaszai.

Kérdés: Hogyan változik az ellátás összege a nyugdíjkorhatár elérésekor annak a jelenleg 55 éves férfinak, aki egy éve rokkantsági ellátásban részesül, és jelenleg 4 órás munkaviszonyban dolgozik? A 4 órás jogviszony miatt lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíja, mint a rokkantsági ellátás? Esetleg a 65. életév betöltése után is maradhat a rokkantsági ellátás folyósítása, ha az kedvezőbb összegű?

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból melyik állam hatálya alá fog tartozni az a magyar munkavállaló, aki családi okok miatt Finnországba költözik, és a jövőben külföldről távmunkában dolgozik? Az érintett hosszabb távú tartózkodását a finn hatóságoknál bejelentette, ott másik jogviszonya nem lesz, csak a magyar munkáltató részére fog dolgozni. Melyik államban keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen feladatai vannak a magyar munkáltatónak?

Kérdés: Helyesen járt el a magyar vállalkozás, amikor nem vont le társadalombiztosítási járulékot egy iráni állampolgárságú, Franciaországban élő és dolgozó személytől, akivel megbízási szerződést létesített, amelyben a felek rögzítették, hogy a megbízott Franciaországból online végzi a feladatát, Magyarország területére nem lép be? A megbízott A1-es igazolást is becsatolt, és magyar tajszámmal nem is rendelkezett. Jogosan követeli a francia egészségbiztosító a magyar foglalkoztatótól a járulék Franciaországba történő befizetését?