Találati lista:
1. cikk / 469 Ügyvezető jogviszonyának rendezése
Kérdés: Milyen módon rendezheti egy kft. a szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető jogviszonyát és közterheit abban az esetben, ha társas vállalkozóként bejelentésre került 2020 júliusától, és azóta is folyamatosan megfizetésre kerülnek utána a minimumközterhek, az ügyvezetői teendőket pedig 0 forintos megbízási díj ellenében látja el, de most a könyvelőváltás során kiderült, hogy az érintett nem is tagja a vállalkozásnak? Milyen következményekkel kell számolnia a cégnek, illetve az ügyvezetőnek magánszemélyként?
2. cikk / 469 Szünetelő egyéni vállalkozó bevétele
Kérdés: Kell fizetnie járulékot az I. negyedévben annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2025 októberétől 2026. április 26-ig szünetelteti a tevékenységét, de 2026. január végén nagy összegű bevétele érkezett a 2025-ben végzett munkájára tekintettel?
3. cikk / 469 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény nyugdíjba vonuló munkavállaló után
Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak arra a munkavállalóra vonatkozóan, aki szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik, és ennek megfelelően a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vett igénybe vele kapcsolatban, azonban a dolgozó április hónapban bejelentette, hogy január 16-tól nyugdíjas? Miként vizsgálható felül a január–március havi bevallás a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában, tekintettel a kedvezményre?
4. cikk / 469 Apák részére járó pótszabadság díjazása
Kérdés: Hogyan tudja visszaigényelni egy könyvelőiroda az általa könyvelt munkáltató alkalmazottja által igénybe vett apák részére járó pótszabadság idejére járó díjazást?
5. cikk / 469 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nyugdíjasnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor önellenőrzést kell benyújtania a 2025. IV. negyedéves bevallására, tekintettel arra, hogy az özvegyi nyugdíjról szóló határozatot csak 2026 márciusában kapta kézhez? Hogyan kell megállapítani a december havi járulékalapját, ha abban a hónapban érkezett bevétele révén 960 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezett? 2026. I. negyedévére már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie?
6. cikk / 469 Társadalombiztosítási kifizetőhely feladatai pótkiutalás esetén
Kérdés: Egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél külsős cég végezte a bérszámfejtést 2025. december 31-ig, 2026. január 1-jétől pedig saját hatáskörben történik a számfejtés, és ezzel egyidejűleg átfogó ellenőrzést kértek. Az átfogó ellenőrzés során megállapításra került, hogy egy munkavállalónknak mind a naptári napi alapja, mind a táppénz mértéke rossz. Több időszakot is lefed a keresőképtelensége, illetve időközben folyamatos keresőképtelensége is lett. A határozatban pótutalást állapítottak meg a kamataival együtt, amelyre a foglalkoztatót kötelezi az egészségbiztosítási szerv. Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek ezzel kapcsolatban, miket kell javítani?
7. cikk / 469 Keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás
Kérdés: Mit tehet a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha egy munkavállaló többszöri felszólításra sem adja le az e-mailben megküldött keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás eredeti példányát? Szankcionálható a munkáltató az 5 évente kötelező kifizetőhelyi ellenőrzés során, ha nem áll rendelkezésére az eredeti orvosi igazolás?
8. cikk / 469 Távmunkavégzés külföldi munkáltató részére
Kérdés:
Hol lesz biztosított az a munkavállaló, aki az Európai Unió valamely tagállamában lévő külföldi munkáltató részére Magyarország területéről távmunkában dolgozik? Mire kell figyelni ebben az esetben?
9. cikk / 469 Tévesen levont társadalombiztosítási járulék
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az óvónőnek az esetében, aki 2023. október 31-től igénybe veszi a 40 év jogosultsági ideje alapján a kedvezményes nyugdíjat, ezen a napon ki is lépett a munkahelyéről, egy önkormányzati óvodából, majd 2023. november 1-jén elhelyezkedett egy másik óvodában, ahol elmulasztotta leadni a nyugdíjasstátuszról szóló határozatát, így folyamatosan levonásra került a béréből a társadalombiztosítási járulék? Köteles a munkáltató visszautalni a dolgozó részére a számításaik szerint 3.823.197 forint összegű tévesen levont járulékot, vagy csak a határozat leadásának napjától kell nyugdíjasként számfejteni a dolgozó munkabérét?
10. cikk / 469 Háromgyermekes anyák kedvezménye II.
Kérdés: Jogosult a háromgyermekes anyák kedvezményére az a munkavállaló, akinek már felnőtt első gyermeke 12 éves volt, amikor az anya Németországba ment dolgozni, addig itthon családi pótlékot kapott utána, de a jogosultsága még utána is megvolt, jelenleg pedig már Magyarországon dolgozik, és van két kiskorú gyermeke? Amennyiben igen, akkor elég a nyilatkozata, vagy szükséges még valamilyen más igazolás is?
