100 cikk rendezése:
91. cikk / 100 Elhunytnak járó családtámogatási ellátás
Kérdés: Egy kft. dolgozója testvére elhunyta után magához vette és neveli az árván maradt gyermekeit. Most szerzett róla tudomást, hogy jogosult a gyermekek után járó családi pótlékra és a kisebb gyermek után járó GYES-re. Mennyi időre visszamenőleg igényelhető az ellátás ebben az esetben?
92. cikk / 100 1948-ban született nő baleseti özvegyi nyugdíja
Kérdés: 1948-ban született nő férje 27 éve meghalt üzemi balesetben. Akkor két árvaellátásra jogosult gyermeket tartott el. Meddig jogosult baleseti özvegyi nyugdíjra, és mi történik, ha saját jogon öregségi nyugdíjat igényel?
93. cikk / 100 1956-ban született özvegy nő nyugellátása
Kérdés: Mikor mehet leghamarabb nyugdíjba (öregségi, előrehozott, kedvezményes) az az 1956-ban született, 2 gyermeket szült, 2002-ben özveggyé vált nődolgozónk, aki 1974 augusztusa óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik? Feléled-e az özvegyi nyugdíjra jogosultsága? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az elhalt férj rokkantnyugdíjasként szenvedett üzemi baleset következtében hunyt el?
94. cikk / 100 Járulékfizetési kötelezettség egyéni vállalkozó eltűnése esetén
Kérdés: Kell-e és kinek járulékokat fizetnie abban az esetben, ha egy 2003 decemberében az osztrák hegyekben eltűnt főfoglalkozású egyéni vállalkozót a hivatalos szervek a mai napig nem nyilvánítottak eltűntnek? A balesetnek volt egy szemtanúja, és hivatalos jegyzőkönyv is készült, de a holttest a mai napig nem került elő. A vállalkozónak felesége, gyermeke nincs, idős, nyugdíjas szülei az egyedüli hozzátartozói.
95. cikk / 100 Özvegyi nyugdíjra való jogosultság feléledése
Kérdés: Feléled-e, és ha igen, mikortól és milyen százalékos mértékben az özvegyi nyugdíjra való jogosultság annál a nőnél, aki 1950-ben született, saját jogú előrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult 57 éves korában, és 2000 márciusától özvegy? Férje saját jogú nyugdíjasként hunyt el.
96. cikk / 100 1949-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mely időponttól és milyen jogcímen mehet el saját jogú nyugdíjba egy 2003. év végén 37 éves munkaviszonnyal rendelkezett, jelenleg is dolgozó, 1949-ben született nő, aki két gyermeket szült (1969, 1972)? Meddig éled fel az 1998-ban elhunyt férje után járó özvegyi nyugdíja?
97. cikk / 100 Egyéni vállalkozói tevékenység minősítése
Kérdés: Tevékenységét kezdőnek minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki a tevékenység kezdetét követően 1 évig táppénzes állományban van, és utána újra dolgozik?
98. cikk / 100 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
99. cikk / 100 Elhunyt munkavállaló járandóságának elszámolása
Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, ha a dolgozó munkaviszonya a dolgozó halálával szűnik meg? Kell-e számfejteni az elhunyt dolgozó ki nem vett szabadsága után a szabadságmegváltást? Mennyiben módosul az eljárás, ha a dolgozó táppénz ideje alatt hal meg? Milyen szabályok vonatkoznak ilyen esetre?
100. cikk / 100 Gazdasági társaság tagjának jogviszonya
Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?