97 cikk rendezése:
91. cikk / 97 Járulékfizetési kötelezettség egyéni vállalkozó eltűnése esetén
Kérdés: Kell-e és kinek járulékokat fizetnie abban az esetben, ha egy 2003 decemberében az osztrák hegyekben eltűnt főfoglalkozású egyéni vállalkozót a hivatalos szervek a mai napig nem nyilvánítottak eltűntnek? A balesetnek volt egy szemtanúja, és hivatalos jegyzőkönyv is készült, de a holttest a mai napig nem került elő. A vállalkozónak felesége, gyermeke nincs, idős, nyugdíjas szülei az egyedüli hozzátartozói.
92. cikk / 97 Özvegyi nyugdíjra való jogosultság feléledése
Kérdés: Feléled-e, és ha igen, mikortól és milyen százalékos mértékben az özvegyi nyugdíjra való jogosultság annál a nőnél, aki 1950-ben született, saját jogú előrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult 57 éves korában, és 2000 márciusától özvegy? Férje saját jogú nyugdíjasként hunyt el.
93. cikk / 97 1949-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mely időponttól és milyen jogcímen mehet el saját jogú nyugdíjba egy 2003. év végén 37 éves munkaviszonnyal rendelkezett, jelenleg is dolgozó, 1949-ben született nő, aki két gyermeket szült (1969, 1972)? Meddig éled fel az 1998-ban elhunyt férje után járó özvegyi nyugdíja?
94. cikk / 97 Egyéni vállalkozói tevékenység minősítése
Kérdés: Tevékenységét kezdőnek minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki a tevékenység kezdetét követően 1 évig táppénzes állományban van, és utána újra dolgozik?
95. cikk / 97 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
96. cikk / 97 Elhunyt munkavállaló járandóságának elszámolása
Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, ha a dolgozó munkaviszonya a dolgozó halálával szűnik meg? Kell-e számfejteni az elhunyt dolgozó ki nem vett szabadsága után a szabadságmegváltást? Mennyiben módosul az eljárás, ha a dolgozó táppénz ideje alatt hal meg? Milyen szabályok vonatkoznak ilyen esetre?
97. cikk / 97 Gazdasági társaság tagjának jogviszonya
Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
