"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...178. § 18. pontjában meghatározott kifizetőnek – az érintettnek kell a személyi jövedelemadóval egyetemben bevallania és megfizetnie (Eho-tv. 2. §). Ebben az esetben tehát a kérdezőnknek lényegében szintén nincs tennivalója.Végül a következő – szintén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Osztrák állampolgárságú munkavállaló jogviszonya

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettség terheli a vegyes tulajdonban lévő részvénytársaságot, illetve kell-e taj-kártyát kérni annak az osztrák illetőségű, részmunkaidős, kötetlen munkaviszonyban álló, vezető belső ellenőr beosztásban heti 20 órának megfelelő munkaidőt dolgozó munkavállalónak, aki havonta pár napot tartózkodik Magyarországon (évente 183 napnál kevesebbet), és nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel?
Részlet a válaszából: […] ...jelenteni mind az egészségbiztosítási pénztárhoz, mind a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz, és utána a járulékokat és a tételes eho-t az általános szabályok (Tbj-tv. 10. és 24. §, Eho-tv. 6. §) szerint meg kell fizetni.Mentesül azonban a biztosítás alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Német állampolgárságú kft.-tulajdonos közterhei

Kérdés: Egy német állampolgár 2003-ban kft.-t alapított Magyarországon. A személyes közreműködéséért kifizetett összeg után 2003-ban 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és tételes eho-t fizetett. Ez helyes volt? 2004. május 1-jétől milyen járulékokat kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban áll-e? Ha igen, akkor az elmondottakkal ellentétben Magyarországon mégsem lesz biztosított (jövedelme után csak százalékos eho-t, illetve jogviszonya tartamára pedig tételes eho-t kell fizetni), mivel az 1408/71 EGK rendelet értelmében a rendelet hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség a társaságnál az uniós csatlakozásunkat megelőző és az azt követő időszakban egyaránt fennáll(t) [Eho-tv. 6. § (3) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

1950-ben született köztisztviselő nő előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Mikor mehet leghamarabb előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1950-ben született köztisztviselő nő, aki 2009 januárjában szerzi meg a 38 éves munkaviszonyt (szolgálati időt)?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, 1945-ben született és legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

1956-ban született özvegy nő nyugellátása

Kérdés: Mikor mehet leghamarabb nyugdíjba (öregségi, előrehozott, kedvezményes) az az 1956-ban született, 2 gyermeket szült, 2002-ben özveggyé vált nődolgozónk, aki 1974 augusztusa óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik? Feléled-e az özvegyi nyugdíjra jogosultsága? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az elhalt férj rokkantnyugdíjasként szenvedett üzemi baleset következtében hunyt el?
Részlet a válaszából: […] ...1956-ban született nő öregségi nyugdíjkorhatára 62. életéve (2018). A jelenleg hatályos jogszabályok alapján előrehozott öregségi nyugdíjra legkorábban 59 éves korától jogosult, amennyiben 40 év szolgálati idővel rendelkezik.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

1952-ben született férfi nyugellátása

Kérdés: Mikor mehet előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1952-ben született férfi, akinek a korkedvezménye 5 év, és saját háztartásában fogyatékos gyermeket nevelt 10 éven túl is?
Részlet a válaszából: […] ...1952-ben született férfi az 5 év korkedvezmény figyelembevételével öregségi nyugdíjra 2009-ben válik jogosulttá. Előrehozott öregségi nyugdíjra ennél két évvel alacsonyabb életkorban, azaz 2007-től jogosult, amennyiben 38 év szolgálati idővel rendelkezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] ...a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat, illetve a jogviszony tartamára meg kell fizetni a tételes eho-t (Tbj-tv. 20. és 24. §, illetve Eho-tv. 6. §).A másik lehetőség az, hogy a járulékalapot képező jövedelem nem éri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a választott tisztségviselőnek fizetett 5, illetve 10 ezer forint összegű tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] ...meg sem közelíti a fent említett határösszeget, tehát a biztosítás szóba sem jöhet.Ebből következően járulék, illetve tételes eho fizetésének kötelezettsége nem áll fenn, viszont a kifizetőnek a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] Szellemi tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó alkotás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
84
85
86
112