1119 cikk rendezése:
1011. cikk / 1119 Román állampolgár biztosítási jogviszonya
Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
1012. cikk / 1119 Beltag utáni járulékfizetés
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja munkahelyén heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ahol megfizetnek utána minden járulékot. Mit kell a beltagnak fizetnie ebben az esetben a bt.-ben?
1013. cikk / 1119 Őstermelő beltag járulékfizetése
Kérdés: Magánszemély őstermelő megfizeti a 11 százalék eho-t, egyébként rokkantsági nyugdíjban részesül. Ezen túlmenően egy betéti társaság beltagja, de ott járulékalapot képező jövedelemben nem részesül. Van-e a betéti társaságnak járulék-, illetve tételes eho-fizetési kötelezettsége vele kapcsolatban?
1014. cikk / 1119 Önkormányzati képviselő eho-ja
Kérdés: Ki fizeti a tételes eho-t annál az egyéni vállalkozónál, aki önkormányzati képviselőként havi 37 000 forintos tiszteletdíjban részesül?
1015. cikk / 1119 Az étkezési utalvány közterhei
Kérdés: Kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni a nem tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók részére adott étkezési utalvány értéke után?
1016. cikk / 1119 Francia állampolgárok biztosítási jogviszonya
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási jogszabályok vonatkoznak azokra a francia állampolgárságú személyekre, akik Magyarországon kft.-t alapítottak, szinte egész évben itt tartózkodnak, és letelepedési engedélyük intézése folyamatban van? A társaságban az ügyvezetői feladatokat személyesen látják el, de ezen túl munkavállalóként is szeretnének dolgozni.
1017. cikk / 1119 Csökkent munkaképességű munkavállalók közterhei
Kérdés: Csökkent munkaképességű, 4 órás alkalmazott után milyen járulékok fizetése, illetve levonása szükséges?
1018. cikk / 1119 Egyéni vállalkozó önrevíziója
Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
1019. cikk / 1119 GYES-en lévő egyéni vállalkozó
Kérdés: GYES-en lévő magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki. Az egyéni vállalkozásból származó bevétele várhatóan nem lesz állandó, havonta 10-20 ezer forint körül mozog, tekintve, hogy beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, tehát tartós munkavégzésre nem vállalkozhat. Ebben az esetben a tb-járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, avagy a tényleges vállalkozói kivét után kell-e fizetni? Az eho-t mindenképpen teljes összegben kell-e megfizetni?
1020. cikk / 1119 Korkedvezményre jogosultság 2005. január 1. előtt
Kérdés: 1950 májusában született nő 1966. július 1-jétől 1976. március 20-ig szövőnőként dolgozott. 1973. július 1-jétől 1974. október 1-jéig GYES-en volt, majd megszakítva az ellátást, 1974. október 2-től 1974. december 31-ig visszament dolgozni. 1975. január 2-től újra GYES-re ment, és 1976. március 20-án, a gyermek 3. életévének betöltésekor kilépett. Igénybe vehető-e erre az időszakra a korkedvezmény, és mikor mehet legkorábban nyugdíjba, ha azóta is folyamatosan dolgozik, de nem korkedvezményre jogosító munkakörben?
