Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] Bár a szerződés tartalmának az ismerete nélkül nehéz azt minősíteni, a kérdésben elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a cég és a szakértők között vállalkozási jogviszony jött létre. Társadalombiztosítási szempontból azonban – mivel az érintett természetes személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Nyugdíjas beltag adókedvezményei, járuléka

Kérdés: A bt. beltagja, valamint két kültagja nyugdíjas. A munkát a beltag végzi. Milyen kedvezmények járnak részére a jövedelem kifizetésekor, illetve milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, de feltételezzük, hogy a munkát végző nyugdíjas beltag saját társaságával nem áll munkaviszonyban, mivel ennek lehetőségét a jelenlegi jogszabályok kizárják.A személyes közreműködésért kapott ellenérték az Szja-tv. 24. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Eva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozó jövedelme

Kérdés: Eva-tv. hatálya alá tartozó, 36 órás munkaviszonnyal rendelkező vállalkozó jövedelmét kizárólag osztalékként kívánja felvenni. Megteheti-e ezt, és hogyan történik a közterhek levonása és fizetése?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozó járulékalapja a Tbj-tv. 29/A §-ának (4) bekezdése értelmében az eva alapjául szolgáló jövedelem 4 százaléka. (Esetében a vállalkozói kivét eleve értelmezhetetlen, hiszen nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Egyéni vállalkozó társas vállalkozóként

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-nek az után az 50 százalékban tulajdonos ügyvezető után, aki 2003-ban egész évben egyéni vállalkozóként működött, és 2003. december 22-én alapította meg a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] A hatályos APEH-iránymutatásokra (2000. évi 28. és 134. számú) is figyelemmel a Gt. 30. § (3) bekezdésének előírása alapján a korlátolt felelősségű társaság 51 százalék alatti tulajdoni részesedéssel rendelkező – tehát nem többségi tulajdonos – ügyvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Méltányossági GYES-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Méltányossági GYES-en lévő, 12 éves lisztérzékeny gyermekét ápoló édesanya ügyvezető a családi kft.-ben, amelynek székhelye a lakásukon van. Kell-e és milyen járulékokat fizetni a társaságnak a személyesen közreműködő ügyvezetője után, ha nem vesz fel díjazást semmilyen formában?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazott körülményből úgy tűnik, hogy nem, de az a biztos, ha minden alternatívát megvizsgálunk.A kft. ügyvezetője – főszabályként – munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőit, míg munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kft. ügyvezetője – főszabályként – munkaviszonyban látja el tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Ettől eltérően, ha a tag ügyvezető meghatározó tulajdoni részesedéssel bír (azaz tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Vállalkozói tevékenység ápolási díj alatt

Kérdés: Végezhet-e egyéni vállalkozói igazolvánnyal biztosítási ügynöki tevékenységet, valamint gyógymasszírozást egy ápolási díjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozói tevékenység az ápolási díj folyósítását nem veszélyezteti, tekintve, hogy a Szoc-tv. – idevágó – 42. § (1) bekezdés d) pontja csak azt a keresőtevékenységet tiltja a juttatás folyósításának ideje alatt, amely meghaladja a napi 4 órát.Nézzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Rt. elnökének jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban kell, illetve lehet foglalkoztatni az rt. elnökét, ha sehol máshol nem áll munkaviszonyban, és fizetése havi 500 000 forint? Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek utána?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 240. § (2) bekezdése értelmében a részvénytársaság igazgatóságának tagja, illetve elnöke tisztségét munkaviszonyban nem láthatja el. Ebből következően – a Gt. 30. § (3) bekezdését is figyelembe véve – az rt. elnöke e tisztségét csak megbízásos jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy kft. magánszemély tagja ügyvezetői teendőit megbízási jogviszony keretében látja el 2000. április 1-jétől (máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonyban dolgozik). A megbízási díj minden évben a minimálbér összegének megfelelően van megállapítva. Nyilatkozata alapján mind az szja, mind a járulékok elszámolása 90 százalékos jövedelemhányad figyelembevételével történik. Helyes-e ez így, illetve ha nem, akkor hogyan lehet korrigálni több évre visszamenőleg, figyelembe véve a NYENYI-adatszolgáltatást is, ami mágneslemezen történt?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszonyban munkát végző személyre a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képező (tehát az adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelme havonta eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Közterhek visszamenőleges megállapítása

Kérdés: A 2002-2003. évi, vagy a jelenlegi jogszabályok alapján kell a visszamenőleges egyéni járulékokat és az eho-t levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha a Munkaügyi Bíróság ítélete miatt a dolgozó 2002. május 10-én jogellenesen megszüntetett munkaviszonyát 2004. február 23-ra vissza kellett állítani?
Részlet a válaszából: […] Az első, amit meg kell jegyeznünk, hogy a cég a járulékok vonatkozásában nem követett el mulasztást, hiszen a Tbj-tv. 50. §-a azt mondja ki, hogy a járulékokat a tárgyhónapban kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után kell bevallani és megfizetni, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
1
…
49
50
51
…
69