Betéti társaság kültagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja a betéti társaság a kültagját, aki a társasági szerződés szerint nem kötelezett személyes közreműködésre, azonban hetente 2-3 napot ténylegesen munkát végez a cégnél? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána? Egyéb munkaviszonnyal, illetve biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit a Gt. 11. §-a tartalmazza. A 11. § h) pontja alapján – ami az egyes társasági formáknál előírt további kötelező tartalmi elemekre utal – állapít meg a Gt. 82. §-a speciális érvényességi kellékeket a bt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Osztrák állampolgárságú munkavállaló jogviszonya

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettség terheli a vegyes tulajdonban lévő részvénytársaságot, illetve kell-e taj-kártyát kérni annak az osztrák illetőségű, részmunkaidős, kötetlen munkaviszonyban álló, vezető belső ellenőr beosztásban heti 20 órának megfelelő munkaidőt dolgozó munkavállalónak, aki havonta pár napot tartózkodik Magyarországon (évente 183 napnál kevesebbet), és nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság munkaviszonyban álló dolgozójáról van szó, aki – tartózkodási engedély hiányában – társadalombiztosítási szempontból külföldinek minősül.Ennek a ténynek azonban 2004. május 1-jétől már biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Német állampolgárságú kft.-tulajdonos közterhei

Kérdés: Egy német állampolgár 2003-ban kft.-t alapított Magyarországon. A személyes közreműködéséért kifizetett összeg után 2003-ban 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és tételes eho-t fizetett. Ez helyes volt? 2004. május 1-jétől milyen járulékokat kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szintén külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, aki 2004. április 30-ig a Tbj-tv. 11. §-a alapján kizárásra került volna a biztosításból, amennyiben nem olyan ország polgára, amelyikkel szociálpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Európai uniós csatlakozásunkat megelőzően az osztrák állampolgárságú beltag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 13. §-a alapján a 2000. évi CXXIII. tv. előírásainak figyelembevételével kellett elbírálni. Az egyezményben megfogalmazott azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Jugoszláv kft.-tag közterhei

Kérdés: Magyarországon hogyan és milyen közterheket kell fizetni az után a jugoszláv állampolgár után, aki egy magyar kft.-ben tagi jogviszonyban végzi az ügyvezetői tevékenységet, szokásos tartózkodási helye pedig Ausztriában van, ahol szintén társaságban megfizeti saját maga után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, akire 2004. május 1-jétől az általános szabályok szerint terjed ki a biztosítás.Ebből következően, mint főfoglalkozású társas vállalkozó után, a személyes közreműködésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Svájci állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik arra a svájci állampolgárra, aki több évig Magyarországon szándékozik maradni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen "szűkszavú" a tekintetben, hogy a hazánkban hosszabb ideig tartózkodni szándékozó svájci állampolgár milyen céllal érkezett Magyarországra, milyen tevékenységet fog itt folytatni.Az bizonyosan elmondható róla, hogy svájci állampolgárként azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] Majdnem biztos, hogy nem járnak el helyesen.A megbízási jogviszonyban álló személyre a Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja értelmében akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, járulékalapot képező – adóelőleg számításánál figyelembe veendő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a választott tisztségviselőnek fizetett 5, illetve 10 ezer forint összegű tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] A tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése értelmében a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló biztosítási kötelezettségével azonos módon kell elbírálni.Ebből következően, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] Szellemi tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó alkotás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Férfi egyéni vállalkozó GYES-e

Kérdés: Gyermeke másfél éves kora után igénybe veheti-e a GYES-t az a főállású egyéni vállalkozó férfi, aki heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Folytathatja-e a vállalkozói tevékenységét a GYES ideje alatt, illetve megmaradhat-e a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett rendelkezik legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozásában nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége (járulékalapja a tényleges kivét), illetve nem kell lerónia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
46
47
48
69