Nappali tagozatos egyetemi hallgató egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie az április-augusztus közötti időszakra annak a nappali tagozatos egyetemistának, aki elvégezte az első 3 évet, és megkapta az alapdiplomáját, de mivel keresztféléves, március 31-ével véget ért az egyetemi státusza, és csak augusztus végétől kezdődik a mesterképzés 2 éve?
Részlet a válaszából: […] A nappali tagozatos egyetemi hallgatók egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a Tbj-tv. 16/A. §-a értelmében a diákigazolványra való jogosultság tartama áll fenn. Tehát, amíg a hallgató diákigazolványa érvényes, megilleti őt az egészségügyi szolgáltatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás 450 ezer forintos éves felső határát többek között csökkenti az érintett által, illetve után megfizetett éves egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Más munkáltató alkalmazottainak adott jutalom

Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kifizető abban az esetben, ha egy másik kft. 55 év feletti alkalmazottait szeretné közvetlenül egyszeri pénzjutalomban részesíteni? Valóban nem minősül járulékalapnak ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] Két okból sem élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a kifizető. Egyrészt azért, mert szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel (a megváltozott munkaképességű vállalkozókat érintő adókedvezmény kivételével) csak a dolgozót munkaviszonyban foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Többes jogviszonyú nem főfoglalkozású kisadózó

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak annak ellenére, hogy kisadózó egyéni vállalkozóként már megfizeti a 25 ezer forintos tételes adót, és a Kata-tv. rendelkezései szerint ezzel mentesül a járulékok megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] A havi 25 ezer forintos tételes adó nem általában, hanem a kisadózó vállalkozásban mentesít az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól. A Kata-tv. 9. §-a szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Önkéntes pénztári adomány

Kérdés: Fizethet a továbbiakban kizárólag adományt az a munkáltató, amely eddig önkéntes pénztári hozzájárulást fizetett?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályozás jelentősen változott 2017-től. Az új szabályok szerint a munkáltató által fizetett önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás nem béren kívüli juttatásnak, hanem olyan más meghatározott juttatásnak minősül, ami után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Önkéntes pénztári munkáltatói befizetés

Kérdés: Az új jogszabályok alapján 2017-ben milyen feltételekkel adhatja meg a munkáltató a dolgozóknak azt a lehetőséget, hogy a cafeteriában önkéntes pénztári munkáltatói befizetést válasszanak?
Részlet a válaszából: […] 2017-től átalakult a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozás. A kedvezményes adózású béren kívüli juttatások köréből többek között kikerült az önkéntes pénztárba munkáltatói tagként befizetett összeg is.A munkáltatói tag által teljesített önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Jövedelmet pótló kártérítés közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a jövedelmet pótló kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben önmagában a keletkezett/okozott kár megtérítése során jövedelemszerzésről nem beszélhetünk, pusztán reparációról, és amennyiben ez lehetséges, az eredeti állapothoz közelítő, a károkozást megelőző helyzet visszaállításáról.A jövedelmet pótló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Olasz állampolgár ingatlan- bérbeadásból származó jövedelme

Kérdés: Kötelezett lesz az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére egy olasz állampolgárságú magánszemély, akinek Magyarországon ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az évi 1 millió forintot, és Olaszországban rendelkezik biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal? Változik a helyzet abban az esetben, ha a magánszemély kérte a tartózkodási engedélye kiállítását, de lakcímmel még nem rendelkezik, és előreláthatólag a magyar-országi tartózkodása nem éri el az évi 183 napot?
Részlet a válaszából: […] Úgy véljük, hogy kérdezőnket egy kicsit összezavarták az adott üggyel – látszólag – összefüggésbe hozható jogszabályok. Igaz ugyan, hogy a Tbj-tv. szerinti belföldi jogállás is nagy jelentőséggel bír a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Német állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy magyarországi cég megbízási szerződést szeretne kötni a német állampolgárságú ügyvezetővel egyszeri tanácsadói tevékenységre? Az ügyvezető állandó lakcíme Németországban van, az ügyvezetésért semmilyen juttatást nem kap, a céggel nem áll munkaviszonyban, és az egyszeri megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát.
Részlet a válaszából: […] Egy nagyon lényeges körülményről, mégpedig az ügyvezető külföldi (más tagállami) biztosításáról nem tesz említést a kérdés. Ezen információ hiányában a választ két esetre – amikor is van más tagállami biztosítás, és amikor nincs – vetítve adjuk meg.Az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Külföldön biztosított beltag osztaléka

Kérdés: Terheli a 14 százalékos eho annak a bt.-beltagnak az osztalékát, aki Ausztriában dolgozik, ott is biztosított, ugyanakkor van magyarországi bejelentett lakcíme, tehát belföldinek minősül?
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, hogy a bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár belföldinek minősül, ami azt is jelenti, hogy "külföldi" státuszára hivatkozással nem mentesül az őt esetlegesen terhelő százalékos eho alól. Ugyanakkor nem ez az egyetlen mentességi ok. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
1
3
4
5
69