87 cikk rendezése:
1. cikk / 87 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.
2. cikk / 87 Korhatár előtti ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?
3. cikk / 87 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
4. cikk / 87 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
5. cikk / 87 Átalányadózó egyéni vállalkozó biztosítása házi őrizet alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki ellen büntetőeljárás indult, nyomkövetőt kapott, és nem hagyhatja el a lakását, de a tevékenységét (honlapkészítés) otthonából is tudja folytatni, így bevétele is keletkezik? Valóban szünetel a biztosítás az eljárás időszaka alatt? Hogyan tud eleget tenni a közteherfizetési kötelezettségeinek ebben az esetben a vállalkozó?
6. cikk / 87 Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
7. cikk / 87 Közalkalmazotti jogviszonyban álló egyéni vállalkozó
Kérdés: Terheli továbbra is a minimumközteher-fizetési kötelezettség az átalányadózó egyéni vállalkozót, ha közalkalmazotti jogviszonyt létesített heti 40 órában?
8. cikk / 87 Egyéni vállalkozó közterhei nappali tagozatos egyetemi tanulmányok szünetelése alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”
9. cikk / 87 Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzjogosultságának lejárata
Kérdés: Keresőképtelensége ellenére 2024. december 17-től terheli a minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki egy évig táppénzben részesült, de december 16-án lejárt a táppénzjogosultsága? Az érintett előreláthatólag még több hónapig keresőképtelen lesz.
10. cikk / 87 Rokkantsági ellátásban részesülő személy kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés: Van valamilyen akadálya annak, hogy egy jelenleg 61 éves, rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó 2025. évtől áttérjen a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá? Mennyiben rontja ez a döntés a majdani nyugellátása összegét?
