Többletszabadság visszakövetelése
Kérdés
Kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető kormánytisztviselő igénybe vett többletszabadsága miatt keletkezett tartozását nem tartalmazta a foglalkoztatói (közszolgálati) igazolás. Visszakövetelhető a túlfizetett szabadság annak ellenére, hogy a foglalkoztatott ebben a formában erről nem értesült?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. szeptember 22-én (505. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8757
[…] 136. § (2) bekezdés]. Az új Mt. a többletszabadság visszakövetelését mint lehetőséget már mellőzi. A kiadott többletszabadság a munkáltató működési kockázatába tartozó vezetői döntés eredménye, melynek következményét a munkáltató kénytelen viselni.A szabadság kiadásával, biztosításával együtt járó párhuzamos foglalkoztatói feladat és kötelezettség a munka- és pihenőidő nyilvántartása. A foglalkoztató kötelező jelleggel nyilvántartja a munkaidő, valamint a foglalkoztatottnak járó szabadság időtartamát.A kormánytisztviselő részére a szabadság arányos része jár, ha a kormányzati szolgálati jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg.Amennyiben a kormánytisztviselő számára a nyilvántartott, őt megillető szabadságnapokat meghaladóan munkáltatói döntésként a munkáltatói jogkör gyakorlója további szabadságnapokat biztosít, azt a jogviszony megszűnése következtében a kormánytisztviselőnek meg kell téríteni. A kormányzati igazgatási szerv a megtérülést nem biztosíthatja illetményből való levonás útján. Illetményből való levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye.A kormányzati igazgatási szerv a követelését kizárólag a kormánytisztviselő hozzájárulása alapján vonhatja le, ha az előlegnyújtásból ered, illetve speciális, az érintett foglalkoztatási jogviszonyra irányadó tárgyévre juttatott cafeteriajuttatás időarányos részét vonhatja le, amennyiben a kormánytisztviselő a jogviszonyát év közben megszünteti.Mindezzel összhangban a foglalkoztatói igazolás rendeltetése a munkabérből határozat vagy jogszabályhely alapján levonandó tartozás, illetve annak jogosultjára vonatkozó adatszolgáltatásra, megjelenítésre irányul, ezért az igazolás azon tartalmú közlése, hogy a jogviszony megszűnésekor a kormánytisztviselő illetményét tartozás nem terheli, valósnak tekinthető.Alkalmas lehet a jogalkalmazó elbizonytalanítására a Kit. 138. §-a (2) bekezdésének kiragadott értelmezése, mely szerint a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv a jogalap nélkül kifizetett illetményt az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.Eltérő álláspontok ütköznek ugyanis abban a kérdésben, hogy a túlvett szabadságnapok idejére járó díjazás az jogalap nélkül felvett illetménynek minősül-e. […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. szeptember 22-én (505. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8757
[…] 136. § (2) bekezdés]. Az új Mt. a többletszabadság visszakövetelését mint lehetőséget már mellőzi. A kiadott többletszabadság a munkáltató működési kockázatába tartozó vezetői döntés eredménye, melynek következményét a munkáltató kénytelen viselni.A szabadság kiadásával, biztosításával együtt járó párhuzamos foglalkoztatói feladat és kötelezettség a munka- és pihenőidő nyilvántartása. A foglalkoztató kötelező jelleggel nyilvántartja a munkaidő, valamint a foglalkoztatottnak járó szabadság időtartamát.A kormánytisztviselő részére a szabadság arányos része jár, ha a kormányzati szolgálati jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg.Amennyiben a kormánytisztviselő számára a nyilvántartott, őt megillető szabadságnapokat meghaladóan munkáltatói döntésként a munkáltatói jogkör gyakorlója további szabadságnapokat biztosít, azt a jogviszony megszűnése következtében a kormánytisztviselőnek meg kell téríteni. A kormányzati igazgatási szerv a megtérülést nem biztosíthatja illetményből való levonás útján. Illetményből való levonásnak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye.A kormányzati igazgatási szerv a követelését kizárólag a kormánytisztviselő hozzájárulása alapján vonhatja le, ha az előlegnyújtásból ered, illetve speciális, az érintett foglalkoztatási jogviszonyra irányadó tárgyévre juttatott cafeteriajuttatás időarányos részét vonhatja le, amennyiben a kormánytisztviselő a jogviszonyát év közben megszünteti.Mindezzel összhangban a foglalkoztatói igazolás rendeltetése a munkabérből határozat vagy jogszabályhely alapján levonandó tartozás, illetve annak jogosultjára vonatkozó adatszolgáltatásra, megjelenítésre irányul, ezért az igazolás azon tartalmú közlése, hogy a jogviszony megszűnésekor a kormánytisztviselő illetményét tartozás nem terheli, valósnak tekinthető.Alkalmas lehet a jogalkalmazó elbizonytalanítására a Kit. 138. §-a (2) bekezdésének kiragadott értelmezése, mely szerint a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv a jogalap nélkül kifizetett illetményt az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.Eltérő álláspontok ütköznek ugyanis abban a kérdésben, hogy a túlvett szabadságnapok idejére járó díjazás az jogalap nélkül felvett illetménynek minősül-e. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
