Munkaerő-kölcsönzésben foglalkoztatott munkavállaló balesete
Kérdés
Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet. A kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönzött munkavállalót ért munkabalesetet, illetve a munkába menet vagy a munkából hazafelé bekövetkezett üzemi úti balesetet a kölcsönvevőnek vagy a kölcsönbe adónak kell kivizsgálnia? Ki köteles elkészíteni a Munkabaleseti, illetve az Üzemi baleseti jegyzőkönyvet, és melyik felet kell a jegyzőkönyvben munkáltatóként, illetve foglalkoztatóként feltüntetni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. szeptember 22-én (505. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8752
[…] hogy munkaerő-kölcsönzés esetén a jegyzőkönyvet a kölcsönbe adó munkáltatónak is meg kell küldeni. A kölcsönbe adó adatait a jegyzőkönyv kitöltési útmutatója szerint az egyéb információk között is indokolt feltüntetni.A munkába menet vagy a munkából a lakásra, szállásra menet közben bekövetkezett baleset ugyanakkor az Mvt. 87. §-ának 3. pontja alapján nem munkabaleset. Az ilyen baleset az Eb-tv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén minősülhet üzemi balesetnek. Az úti balesetre ezért nem alkalmazható automatikusan az Mvt. azon különös fogalmi szabálya, amely a kölcsönvevőt tekinti munkáltatónak. Az Mvt. 87. §-ában meghatározott fogalmak ugyanis a törvény kifejezett rendelkezése szerint az Mvt. alkalmazásában irányadóak.Az Eb-tv. R. 43. §-a is elválasztja a két eljárást. Az (1) bekezdés értelmében az üzemi balesetnek minősülő munkabaleset esetében a Munkabaleseti jegyzőkönyv felvételére a külön jogszabály, vagyis a munkavédelmi szabályozás rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Ebből következően ebben a körben a kölcsönvevő jár el. A 43. § (2) bekezdése viszont önállóan úgy rendelkezik, hogy a munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét Üzemi baleseti jegyzőkönyvben rögzíteni. Ez a bekezdés nem utal vissza az Mvt. munkáltató fogalmára, és a kölcsönvevőt sem nevezi meg kötelezettként.A Tbj-tv. 4. §-a 4. pontjának 4.6. alpontja szerint az Mt. XVI. fejezete szerinti munkaerő-kölcsönzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbe adó minősül foglalkoztatónak. Az Mvt. és az Mt. valóban másként rendelkezik a munkavédelmi kötelezettségek és a munkabalesetek kivizsgálása tekintetében. Nem található azonban olyan rendelkezés, amely ezt az eltérést a munkabalesetnek nem minősülő úti balesetek kivizsgálására is kiterjesztené.Mindezek alapján az úti balesetet – véleményünk szerint – a kölcsönbe adónak kell kivizsgálnia, és a kölcsönbe adó köteles elkészíteni az Üzemi baleseti jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvben munkáltatóként, illetve foglalkoztatóként a kölcsönbe adót kell feltüntetni. A kölcsönvevő közreműködése ugyanakkor nélkülözhetetlen lehet: át kell adnia különösen a munkavégzés helyére, az adott napi munkaidőre, a műszak […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. szeptember 22-én (505. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8752
[…] hogy munkaerő-kölcsönzés esetén a jegyzőkönyvet a kölcsönbe adó munkáltatónak is meg kell küldeni. A kölcsönbe adó adatait a jegyzőkönyv kitöltési útmutatója szerint az egyéb információk között is indokolt feltüntetni.A munkába menet vagy a munkából a lakásra, szállásra menet közben bekövetkezett baleset ugyanakkor az Mvt. 87. §-ának 3. pontja alapján nem munkabaleset. Az ilyen baleset az Eb-tv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén minősülhet üzemi balesetnek. Az úti balesetre ezért nem alkalmazható automatikusan az Mvt. azon különös fogalmi szabálya, amely a kölcsönvevőt tekinti munkáltatónak. Az Mvt. 87. §-ában meghatározott fogalmak ugyanis a törvény kifejezett rendelkezése szerint az Mvt. alkalmazásában irányadóak.Az Eb-tv. R. 43. §-a is elválasztja a két eljárást. Az (1) bekezdés értelmében az üzemi balesetnek minősülő munkabaleset esetében a Munkabaleseti jegyzőkönyv felvételére a külön jogszabály, vagyis a munkavédelmi szabályozás rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Ebből következően ebben a körben a kölcsönvevő jár el. A 43. § (2) bekezdése viszont önállóan úgy rendelkezik, hogy a munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét Üzemi baleseti jegyzőkönyvben rögzíteni. Ez a bekezdés nem utal vissza az Mvt. munkáltató fogalmára, és a kölcsönvevőt sem nevezi meg kötelezettként.A Tbj-tv. 4. §-a 4. pontjának 4.6. alpontja szerint az Mt. XVI. fejezete szerinti munkaerő-kölcsönzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbe adó minősül foglalkoztatónak. Az Mvt. és az Mt. valóban másként rendelkezik a munkavédelmi kötelezettségek és a munkabalesetek kivizsgálása tekintetében. Nem található azonban olyan rendelkezés, amely ezt az eltérést a munkabalesetnek nem minősülő úti balesetek kivizsgálására is kiterjesztené.Mindezek alapján az úti balesetet – véleményünk szerint – a kölcsönbe adónak kell kivizsgálnia, és a kölcsönbe adó köteles elkészíteni az Üzemi baleseti jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvben munkáltatóként, illetve foglalkoztatóként a kölcsönbe adót kell feltüntetni. A kölcsönvevő közreműködése ugyanakkor nélkülözhetetlen lehet: át kell adnia különösen a munkavégzés helyére, az adott napi munkaidőre, a műszak […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
