Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. szeptember 1-jén (504. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8727

[…] kötelező fizetés nélküli szabadságról van szó, mindenképpen írásbeli megállapodást célszerű készíteni, amely tartalmazza legalább a távollét kezdő és befejező időpontját, valamint azt, hogy a munkavállalót erre az időre munkabér nem illeti meg.A kérdés szempontjából fontos tisztázni, hogy a fizetés nélküli szabadság munkajogi intézmény. A munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét érinti, de önmagában nem szünteti meg az érintett vezető tisztségviselői megbízatását.Ezért, ha az ügyvezető fizetés nélküli szabadságra megy, attól még a vezető tisztségviselői tisztsége fennmarad, a cégjegyzékben továbbra is ügyvezetőként szerepel, és az önálló képviseleti és cégjegyzési joga sem szűnik meg pusztán a fizetés nélküli szabadság miatt.A Ptk. szabályai szerint az ügyvezető képviseleti jogának belső korlátozása, megosztása vagy valamely jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben – főszabály szerint – nem hatályos. A Ctv. pedig kimondja, hogy a cégjegyzés módja önálló vagy együttes lehet, és az önálló cégjegyzésre jogosult személy a cég nevében önállóan tehet írásbeli jognyilatkozatot.Vagyis egy olyan belső rendelkezés vagy megállapodás, amely szerint az ügyvezető a fizetés nélküli szabadsága alatt nem vesz részt a társaság napi működésében, önmagában nem jelenti azt, hogy harmadik személyekkel szemben elveszítené a bejegyzett képviseleti jogát.A kérdés szerint a társasági szerződés azt rögzíti, hogy az érintett személy ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. A fizetés nélküli szabadság ezt nem változtatja meg, a munkaviszony fennmarad, csak a munkavégzés szünetel átmenetileg.Nem jön létre új jogviszony, nem változik a vezető tisztségviselő személye, és nem változik az ügyvezetői feladatellátás jogcíme sem. Ezért önmagában a fizetés nélküli szabadság miatt nem indokolt a létesítő okirat módosítása. A Ptk. alapján továbbra is ugyanaz a személy látja el a tisztséget munkaviszony keretében.A kft.-nek három, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője van.Ez azt jelenti, hogy az egyik ügyvezető átmeneti távolléte önmagában nem akadályozza a társaság működését. A másik két ügyvezető önállóan eljárhat, képviselheti a társaságot, és elláthatja a napi ügyvezetési feladatokat.Ebből következően egy rövidebb vagy közepes időtartamú fizetés nélküli szabadságnál társasági jogi szempontból különösen kevésbé indokolt az ügyvezető visszahívása vagy a társasági szerződés módosítása.Más lenne a helyzet akkor, ha a társaság valódi célja nem egyszerűen az, hogy az ügyvezető átmenetileg ne végezzen munkát, hanem például az, hogy a távollét idején:– vezető tisztségviselőként egyáltalán ne járhasson el;– a társaságot ne képviselhesse;– ne rendelkezzen önálló cégjegyzési joggal;– vagy átmenetileg ne legyen ügyvezető.Ezeket […]