Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. március 24-én (495. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8581

[…] megállapítani, ha a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát. Ehhez kapcsolódóan a megyei/fővárosi kormányhivatal az elmúlt 12 hónap és a következő 12 hónap várható magyarországi, illetve más tagállambeli tevékenységét vizsgálja, méri össze.Az A1-es igazolás a szociális biztonsági rendszerek uniós koordinációjának egyik kulcsintézménye, amely annak igazolására szolgál, hogy a munkavállaló – határon átnyúló munkavégzés esetén – mely tagállam társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá tartozik. Jogalapját elsősorban az 883/2004/EK rendelet, valamint annak végrehajtási rendelete, a 987/2009/EK rendelet adja. A 883/2004/EK rendelet 11. cikke rögzíti a korábban is említett főszabályt, amely szerint a munkavállaló abban a tagállamban biztosított, ahol a munkát ténylegesen végzi. Amennyiben azonban a munkavállaló ideiglenesen más tagállamban végez tevékenységet – például kiküldetés vagy több tagállamban történő munkavégzés esetén –, szükségessé válik annak hivatalos igazolása, hogy továbbra is az eredeti állam társadalombiztosítási rendszerében marad biztosított. Ezt a funkciót tölti be az A1-es igazolás.Az A1-es igazolás tehát nem keletkeztet jogot, hanem deklaratív jelleggel tanúsítja az alkalmazandó jogot. A 987/2009/EK rendelet 19. cikke alapján az illetékes intézmény – Magyarországon a kormányhivatal – kérelemre állítja ki az igazolást. Az A1-es dokumentum kötelező erővel bír a többi tagállam intézményei-re nézve mindaddig, amíg azt a kiállító állam vissza nem vonja vagy érvénytelennek nem nyilvánítja.Különös jelentősége van az A1-es igazolásnak több tagállamban végzett munka (883/2004/EK rendelet 13. cikk) esetén. Utóbbi esetben vizsgálni kell, hogy a munkavállaló a lakóhely szerinti tagállamban végzi-e tevékenységének „jelentős részét”, amelyet a végrehajtási rendelet 14. cikke konkretizál, jellemzően a munkaidő vagy a díjazás legalább 25 százalékában meghatározva. Az A1-es igazolás gyakorlati jelentősége abban áll, hogy megelőzi a kettős járulékfizetést, egyértelműsíti a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeit, valamint ellenőrzések során bizonyítja a jogszerű biztosítási státuszt. Ennek hiányában fennállhat annak kockázata, hogy a fogadó állam saját jogszabályai alapján állapít meg járulékfizetési kötelezettséget, ami jogvitákhoz és többletterhekhez vezethet. Az A1-es igazolás ezért a határon átnyúló munkavégzés egyik legfontosabb adminisztratív garanciája az uniós társadalombiztosítási koordináció rendszerében.2025. január 23-án hozott ítéletében (C-421/23. sz. ügy) az Európai Unió Bírósága (EUB) fontos pontosításokat tett az uniós társadalombiztosítási rendeletek alkalmazásával kapcsolatban, különös tekintettel a kiküldött munkavállalókra és az A1-es igazolások hitelességére.A C-421/23. sz. ügy büntetőeljárásból indult Belgiumban egy portugál vállalkozó ellen, aki 2012 és 2017 között 650 portugál munkavállalót foglalkoztatott belga építkezéseken. A munkavállalók olyan A1-es igazolásokkal rendelkeztek, amelyeket nem az illetékes portugál társadalombiztosítási intézmény állított ki. Miután a belga társadalombiztosítási hatóságok megállapították, hogy az A1-es igazolások csalárd módon kerültek kiállításra, a belga bíróság a portugál munkáltatót bűnösnek találta a társadalombiztosítási járulékfizetéssel kapcsolatos csalás, valamint hamis okiratok felhasználása miatt. Az ügy ezt követően a fellebbviteli bíróság elé került, amely több fontos kérdésben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett az Európai Unió Bírósága elé.Az Európai Unió Bírósága rögzítette, hogy a 883/2004/EK rendelet a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról akkor is alkalmazandó, ha az A1-es igazolásokról utóbb megállapítják, hogy azokat csalárd módon szerezték meg, mivel a rendelet biztosítja, hogy a munkavállaló egy adott időpontban kizárólag egy tagállam szociális biztonsági jogszabályainak hatálya alá tartozzon, ezáltal megelőzve a jogbizonytalanságot. […]