Családi pótlék méltányosságból
Kérdés
Jogosult lehet valamilyen méltányossági ellátásra a szülő abban az esetben, ha kapott egy visszafizetésre kötelező határozatot, ami szerint a családi pótlékot jogalap nélkül vette fel, mert gyermeke már hosszabb ideje kikerült a háztartásából, és ezt nem jelentette be a megállapító szerv felé? Az ellátásra jogosult szülő egyedül neveli a gyermekét, jelenleg súlyos beteg, ezért dolgozni nem tud, az ellátás visszafizetését jelenleg semmilyen módon nem tudja megoldani.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. január 13-án (491. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8510
[…] év telt el. A felróhatóság fogalmát a jogszabály tágan kezeli. Az ellátás felvétele egyrészt akkor róható fel, ha az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette. Például tudta, hogy gyermeke már nincs a háztartásában, de az utána járó ellátást ennek ellenére felvette. A felróhatóság másik oka az, ha az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Az esetek többségében a jogalap nélküli kifizetések jogalapját az képezi, hogy az ügyfél a részére előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti. Az ellátásra jogosult ugyanis az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Írásban kell bejelenteni valamennyi változást, de nemcsak a folyósítás, hanem a szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt is fennáll a bejelentési kötelezettség. Különösen lényeges bejelenteni a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét, az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását. Abban az esetben, ha a leírt körülményeket megvizsgálva nem ért egyet a visszafizetésre kötelező határozattal, akkor az átvételtől számított 30 napon belül jogorvoslattal élhet, vagyis bírósági keresettel fordulhat a határozatban megjelölt bírósághoz.Ha arra a megállapításra jutott, hogy a határozattal egyetért, abban az esetben lehetősége van méltányossági útra terelni az ügyet. A méltányossági kérelem benyújtásának is megvannak a feltételei, melyeknek teljesülnie kell. A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. január 13-án (491. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8510
[…] év telt el. A felróhatóság fogalmát a jogszabály tágan kezeli. Az ellátás felvétele egyrészt akkor róható fel, ha az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette. Például tudta, hogy gyermeke már nincs a háztartásában, de az utána járó ellátást ennek ellenére felvette. A felróhatóság másik oka az, ha az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Az esetek többségében a jogalap nélküli kifizetések jogalapját az képezi, hogy az ügyfél a részére előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti. Az ellátásra jogosult ugyanis az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Írásban kell bejelenteni valamennyi változást, de nemcsak a folyósítás, hanem a szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt is fennáll a bejelentési kötelezettség. Különösen lényeges bejelenteni a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét, az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását. Abban az esetben, ha a leírt körülményeket megvizsgálva nem ért egyet a visszafizetésre kötelező határozattal, akkor az átvételtől számított 30 napon belül jogorvoslattal élhet, vagyis bírósági keresettel fordulhat a határozatban megjelölt bírósághoz.Ha arra a megállapításra jutott, hogy a határozattal egyetért, abban az esetben lehetősége van méltányossági útra terelni az ügyet. A méltányossági kérelem benyújtásának is megvannak a feltételei, melyeknek teljesülnie kell. A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
