Ügyvezető képviseleti jogosultságának korlátozása
Kérdés
Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság SzMSz alapján, az ügyvezető az SzMSz-ben foglalt különleges rendelkezések figyelembevételével önállóan képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A különleges rendelkezések alapján saját szakterületét illetően az ügyvezető-helyettes képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok, illetve hatóságok előtt. Az alapító jogszerűen korlátozhatja ilyen módon az ügyvezető képviseleti jogát? A társaság SzMSz-e úgy rendelkezik, hogy ügyvezetésnek minősül mindazon, a társaság vezetéséhez és irányításához szükséges döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapító hatáskörébe, illetve az SzMSz-ben meghatározott ügyvezető-helyettesi hatáskörbe. Jogszerűen korlátozhatja az alapító az ügyvezető ügyvezetési jogosultságát egy, a társaság szervezetében alatta álló vezető tisztségviselőnek nem minősülő személy hatáskörére tekintettel?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. január 13-án (491. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8507
[…] szempontjából a belső szabályok vizsgálata rendkívül kockázatossá tenné a jogi személlyel való kapcsolatot.Ebben a helyzetben a Ptk. aszerint tesz különbséget, hogy a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselőről vagy be nem jegyzett képviselőről van szó. A közhiteles nyilvántartásba bejegyzett képviselő esetén a jogi személy nem hivatkozhat arra, hogy a képviselő valamely nyilatkozatot nem tehetett volna meg, hogy képviseleti joga korlátozott lett volna, vagy nyilatkozatához a jogi személy valamely szervének hozzájárulására lett volna szükség.Az ilyen képviselő esetén is lehet korlátozásokat, feltételeket előírni a képviseleti jog gyakorlásához, de ezek harmadik személyekkel szemben nem hatályosak, tehát a kívülállónak nem kell kutatnia, vizsgálnia, hogy vannak-e ilyen korlátozások. Viszont abban az esetben, ha a kívülálló harmadik személy tudott arról, hogy a képviselő képviseleti joga korlátozott, az már egy más helyzetet eredményez. Ilyenkor a korlátozás a külső jogviszonyokban is hatályosul, és a jogi személy vitathatja saját képviselője nyilatkozatának érvényességét.Ha a jogi személy nevében a nyilvántartásba be nem jegyzett képviselő jár el, akkor a vele kapcsolatba kerülő személyeknek minden esetben vizsgálniuk kell azt, hogy a képviselőként fellépő személy rendelkezik-e képviseleti joggal, és e joga milyen terjedelmű.Összefoglalva tehát megállapítható, hogy ilyen rendelkezések előírása alapvetően nem jogszabályellenes, korlátozható, jóváhagyáshoz köthető az alapító által, de abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő a közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre került, akkor harmadik személyekkel szemben csak akkor lehet rá hivatkozni, ha a korlátozásról tudott vagy tudnia kellett volna.A törvényes képviselők mellett lehetnek a jogi személy szervezetébe illeszkedő pozíciókhoz kapcsolódó képviseleti joggal rendelkező képviselők is. Ezeket a pozíciókat már nem a törvény határozza meg, hanem rábízza […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. január 13-án (491. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8507
[…] szempontjából a belső szabályok vizsgálata rendkívül kockázatossá tenné a jogi személlyel való kapcsolatot.Ebben a helyzetben a Ptk. aszerint tesz különbséget, hogy a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselőről vagy be nem jegyzett képviselőről van szó. A közhiteles nyilvántartásba bejegyzett képviselő esetén a jogi személy nem hivatkozhat arra, hogy a képviselő valamely nyilatkozatot nem tehetett volna meg, hogy képviseleti joga korlátozott lett volna, vagy nyilatkozatához a jogi személy valamely szervének hozzájárulására lett volna szükség.Az ilyen képviselő esetén is lehet korlátozásokat, feltételeket előírni a képviseleti jog gyakorlásához, de ezek harmadik személyekkel szemben nem hatályosak, tehát a kívülállónak nem kell kutatnia, vizsgálnia, hogy vannak-e ilyen korlátozások. Viszont abban az esetben, ha a kívülálló harmadik személy tudott arról, hogy a képviselő képviseleti joga korlátozott, az már egy más helyzetet eredményez. Ilyenkor a korlátozás a külső jogviszonyokban is hatályosul, és a jogi személy vitathatja saját képviselője nyilatkozatának érvényességét.Ha a jogi személy nevében a nyilvántartásba be nem jegyzett képviselő jár el, akkor a vele kapcsolatba kerülő személyeknek minden esetben vizsgálniuk kell azt, hogy a képviselőként fellépő személy rendelkezik-e képviseleti joggal, és e joga milyen terjedelmű.Összefoglalva tehát megállapítható, hogy ilyen rendelkezések előírása alapvetően nem jogszabályellenes, korlátozható, jóváhagyáshoz köthető az alapító által, de abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő a közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre került, akkor harmadik személyekkel szemben csak akkor lehet rá hivatkozni, ha a korlátozásról tudott vagy tudnia kellett volna.A törvényes képviselők mellett lehetnek a jogi személy szervezetébe illeszkedő pozíciókhoz kapcsolódó képviseleti joggal rendelkező képviselők is. Ezeket a pozíciókat már nem a törvény határozza meg, hanem rábízza […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
