Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés
Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. szeptember 23-án (485. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8386
[…] bízzanak meg, pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőirodát, de a munkavállaló maga is teljesítheti a járulékfizetést a munkáltató helyett eljárva.Abban az esetben, ha a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán), akkor Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat.Ebben az esetben is kötelező vizsgálni, hogy a munkavállaló a saját országában biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor a magyar munkáltatónak ugyanúgy kell eljárnia, mint az előző esetben: azaz a járulékfizetés és minden adminisztratív kötelezettség a biztosítás helye szerinti tagállamban marad.Minden EU-s tagállami munkavállalónál vizsgálni kell, hogy melyik ország társadalombiztosítási rendszerébe tartozik, még akkor is, ha nem lép be Magyarország területére. Ez azért szükséges, mert a foglalkoztatás ugyan magyar munkáltatóhoz kötött, de az uniós szabályok alapján el kell dönteni, hogy a társadalombiztosítási kötelezettségek melyik országban keletkeznek, és ezt az A1 igazolás hitelesen igazolja.Az Európai Unió szabályai kizárják a kettős biztosítottságot: egy magánszemély egyidejűleg csak egy tagállam társadalombiztosítási rendszerében lehet biztosított. Ha valaki párhuzamosan több EU-tagállamban dolgozik, a koordinációs rendelet mindig kijelöli, hogy melyik ország biztosítási jogszabályai lesznek alkalmazandók.Az adóhatóságok között automatikus adatcsere működik (pl. pénzügyi számlák, jövedelmek, béradatok tekintetében) az EU-ban és más országokkal. Ennek lényege, hogy előre meghatározott pénzügyi és adózási adatokat, rendszeres időközönként, automatikusan továbbítanak egymásnak az érintett államok adóhatóságai – külön kérés és előzetes megkeresés nélkül. Az információcsere elsősorban a nemzetközi adóelkerülés, adócsalás visszaszorítására és a jogszerű adóztatás biztosítására […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. szeptember 23-án (485. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8386
[…] bízzanak meg, pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőirodát, de a munkavállaló maga is teljesítheti a járulékfizetést a munkáltató helyett eljárva.Abban az esetben, ha a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán), akkor Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat.Ebben az esetben is kötelező vizsgálni, hogy a munkavállaló a saját országában biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor a magyar munkáltatónak ugyanúgy kell eljárnia, mint az előző esetben: azaz a járulékfizetés és minden adminisztratív kötelezettség a biztosítás helye szerinti tagállamban marad.Minden EU-s tagállami munkavállalónál vizsgálni kell, hogy melyik ország társadalombiztosítási rendszerébe tartozik, még akkor is, ha nem lép be Magyarország területére. Ez azért szükséges, mert a foglalkoztatás ugyan magyar munkáltatóhoz kötött, de az uniós szabályok alapján el kell dönteni, hogy a társadalombiztosítási kötelezettségek melyik országban keletkeznek, és ezt az A1 igazolás hitelesen igazolja.Az Európai Unió szabályai kizárják a kettős biztosítottságot: egy magánszemély egyidejűleg csak egy tagállam társadalombiztosítási rendszerében lehet biztosított. Ha valaki párhuzamosan több EU-tagállamban dolgozik, a koordinációs rendelet mindig kijelöli, hogy melyik ország biztosítási jogszabályai lesznek alkalmazandók.Az adóhatóságok között automatikus adatcsere működik (pl. pénzügyi számlák, jövedelmek, béradatok tekintetében) az EU-ban és más országokkal. Ennek lényege, hogy előre meghatározott pénzügyi és adózási adatokat, rendszeres időközönként, automatikusan továbbítanak egymásnak az érintett államok adóhatóságai – külön kérés és előzetes megkeresés nélkül. Az információcsere elsősorban a nemzetközi adóelkerülés, adócsalás visszaszorítására és a jogszerű adóztatás biztosítására […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
