Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. július 8-án (481. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8333

[…] kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri. A Kormányrendelet 4. §-a alapján lakhatási támogatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni. Mindezek alapján tehát a támogatás kizárólag igazolt lakhatási célra adható, és azt közvetlenül a bérbeadó vagy a pénzintézet részére kell utalni.A támogatás éves keretösszege legfeljebb – amennyiben a munkaviszony az egész adóévben fennáll – 1 800 000 forint, ami havi szinten 150 000 forintos maximumtámogatást jelent. Ez az összeg jelentős segítség lehet egy albérlet fenntartásához, különösen akkor, ha a munkáltató rendszeresen vállalja ennek folyósítását. A támogatás mértéke természetesen időarányosan csökken abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg. Ebben az esetben a munkaviszonyban töltött napok alapján arányosan számított keretösszeg válik elérhetővé.Külön kiemelendő az életkori korlát kérdése, hiszen a támogatás csak a 35. életév betöltéséig nyújtható. Az Szja-tv. 70. §-a (8b) bekezdésének c) pontja szerint az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van, azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például augusztusban lesz 35 éves, akkor abban a hónapban még kaphat támogatást, de szeptembertől már nem. Kivételes esetet jelent, ha a munkavállaló halála miatt szűnik meg a munkaviszony. Ilyen esetben – méltányossági alapon – az Szja-tv. 70. §-a (8b) bekezdésének d) pontja alapján az éves keretösszeg teljes összege érvényesíthető, függetlenül attól, hogy év közben történt a haláleset.A jogalkotó szankcionálni kívánja azt az esetet, amikor a támogatást nem a rendeletben meghatározott célra használják fel. Ennek érdekében az Szja-tv. 70. §-ának (8c) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a munkavállaló nem lakhatási célra fordítja a támogatást, vagy a támogatás összege meghaladja az igazolt költséget, a különbözet 50 százalékát személyi jövedelemadóként kell megfizetnie. Ezt az összeget az éves adóbevallásban kell bevallani és rendezni. Fontos, hogy ez nem egyenlő a teljes támogatás adókötelessé válásával: csupán a jogszerűtlenül felhasznált részt terheli 50 százalékos adóteher. Az adóhivatalnak azonban joga van vizsgálni a támogatás felhasználásának jogszerűségét, és ennek érdekében a munkáltatónak adatszolgáltatási kötelezettsége is van.A munkáltató kötelessége az, hogy a támogatással kapcsolatos adatokat – így az érintett ingatlan adatait és a támogatás célját – az adóévet követő év január 31-ig szolgáltasson a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A visszafizetési kötelezettség elkerülése érdekében különösen fontos, hogy a munkavállaló minden változást időben jelezzen, és a dokumentumokat frissítse.A cél egyértelmű, mégpedig a fiatal munkavállalók lakhatási biztonságának növelése, különösen a munkaerőpiacra frissen belépők esetében. A támogatás igénybevételéhez azonban precíz dokumentációs és folyamatos […]