Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2025. június 3-án (479. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8293

[…] szabályozásban, azt a minimális munkabérrészt jelöli, mely nem, vagy csak korlátozott feltételekkel, gyermektartásdíj és szüléssel járó költségek levonása érdekében vonható a letiltás hatálya alá.Letiltás alól mentes juttatásnak a Vht. 74. §-ában nevesített kifizetési jogcímek minősülnek. Az eddig alkalmazott gyakorlattal szemben 2025. július 1. napjával a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében a Vht. 74. §-ának kiegészítésével a végrehajtás alóli mentesség kiterjesztésre kerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegére is.A családi kedvezmény az összevont adóalap megállapítása során adóalap-csökkentő kedvezménynek minősül, mely az adóalap-kedvezmény mellett járulékkedvezmény is lehet, amennyiben nincs elég személyijövedelemadó-alap. Ebben az esetben a maradvány adómegtakarítás kiterjed a járulékra.A megfogalmazott kérdés lényeges abban a tekintetben, hogy a Vht. 74. §-ának l) pontja alapján a letiltás alól mentes juttatás – itt értve alatta inkább az összevont adóalap-csökkentő kedvezményt és nem juttatást – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege, és valóban – a Tbj-tv. rendelkezésének megfelelően – az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított családi járulékkedvezményre is jogosult.A családi járulékkedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az adósnak biztosítottként társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezzen. A családi járulékkedvezmény kizárólag a biztosított személyek számára érvényesíthető kedvezménynek tekinthető. Lényeges azonban, hogy a biztosítási jogviszony fennállása esetében a kedvezmény kiterjesztése a megtett nyilatkozattal – az érvényesítésre irányuló szándékkal – ellentétesen az Szja-tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján (jogosult) nem korlátozható.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A munkabérletiltás alapjának meghatározása 2025. július 1. napja előtt különösebb nehézséget nem okoz, a munkavállalót megillető bruttó jövedelemből levont személyijövedelemadó-előleg és a járulékok levonása után fennmaradó összeg a letiltás alapja, melyből a Vht. 65. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazva az érvényes letiltásmértéket a munkáltató kötelezően vonta le az adós jövedelméből, és utalta a végrehajtási eljárásban beszedni célzott követelés kielégítésére.Amennyiben […]